Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)

7" Indokok: A sajtótörvény i., 13. és 33. §-ai szerint mindig a szerző a tettes. E törvényszakaszoknak a sajtóügyi eljárási szabályzattal, nevezetesen az 1868 február 22-iki igazságügyminiszteri rendelettel egybevetett értelménél fogva az időszaki lap felelős szerkesztője lapjának névtelen közleményeért csak akkor vonható feleletre, ha a feleletre vonható szerzőt a vizsgálat során felfedezni vonakodik. A tettes kinyomozása az általános perrendi jog szerint hivatalból történik s feladatát a tettességre való bizonyítékok beszerzése, ezek hiánya, vagy hiányossága esetén pedig a törvényszerű bejelentéseik alapján a hatóságok előtt egyébként is ismeretes, a többi felelős egyén személyszerinti megállapítása képezi. A nyomozás eredményének, a tettességre való bizonyíték értékének mérlegelését és ezzel a bűnvádi felelősség ismérveinek egybevetését az eljárási szabályzat világos rendelkezései a vádló fél kezébe helyezik, a ki saját hatáskörében végérvényesen állapítja meg vádját, melynek az esküdtszék ítélete alá bocsátásával a törvényben meghatározott többi személyek irányában a felelősség kérdése már meghaladottként elesik s annál kevésbé maradhat függőben, mivel a bünperbe be sem folytak ; érdekeik védelmére s feltételes felelősségük elhárítása czéljából ujabb s további bizonyítékot nem szolgáltathattak. Ezek szerint tehát Lepsényi Miklós szerkesztői felelőssége a vádbeli czikkek szerzőjéül bejelentett ifjú Majer Antal kiszuczaujhelyi czipész irányában emelt vádnak 1896 október hó 15-én esküdtszéki határozat alá bocsátásánál megszűnt; és fel nem is éledhet annak következtében, hogy az esküdtszék ifj. Majer Antal szerzőségét mindkét vádbeli közleményre vonatkozóleg hat «igen» ellenében hat «nem»-mel nemlegesen döntetett el ; mert egyrészről Lepsényi Miklós szerkesztő saját felelőssége elhárítására vonatkozólag minden törvényes kötelmének megfelelt, felelőssége tehát meg sem nyilt s így függőben sem maradt ; másfelől pedig, mert a törvény a bejelentett szerzőnek csupán felelősségre vonhatóságát kívánja meg s nem egyszersmind azt is, hogy tényleg megbüntettessék ; és végül, mert az ifj, Majer Antal irányában hozott esküdtszéki határozatnak az a felmentő része, a melynél fogva ő tettesnek nem ismertetett fel, a tettességre vonatkozó-