Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VIII. kötet. (Budapest, 1897)

I 10 az elsőbiróság előtti eljárásban felmerült költségnek a tömeg vagyonából leendő megfizetésére, megváltoztatik s ezek tekintetében a marasztalás a 2. r. alperes vb. Schmidt Sándorné személyére szorittatik. Egyebekben a 2. r. alperes csődtömeggondnoka felülvizsgálati kérelmével elutasittatik s köteles a felpereseknek felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. Indokok: A 2. r. alperes csődtömeggondnoka felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróságnak ítéletét azért támadja meg, mert panasza szerint a felebbezési bíróság a marasztalás kimondásánál figyelmen kívül hagyta azt, hogy az A. a. szerint az alperesek és a felperesek között megkötött annak az egyezségnek, a mely szerint az alperesek fizetési kötelezettséget vállaltak a csőd alatt álló főadósnak tartozásáért, nem lehetett más czélja és indító oka, mint az, hogy az egyezség a főadósnak többi hitelezőivel is létrejöjjön s ily módon az ez ellen elrendelt csőd megszüntethető legyen. Ez a panasz azonban alaptalan, mert a felebbezési bíróság tényállásában meg van állapítva, hogy az A. a. egyességnek megkötésekor az alperesek fizetési kötelezettségüknek elvállalását feltételhez nem kötötték, hanem azt feltétlenül tették. A felebbezési bíróságnak ez a megállapítása, miután azt nem kizárólag az A. a. egyességi okirat tartalmának magyarázatára, hanem tényállása szerint az arra nézve kihallgatott tanuk vallomásának mérlegelésére is alapította, és a tanuknak vallomása alapján is fogadta el bebizonyitottnak, ténykérdésre vonatkozik, s mint ilyen, valóságára nézve a sommás eljárás 197. §. rendelkezéséhez képest felül nem vizsgálható. De nem alapos a panasz annyiban sem, a mennyiben az arra irányul, hogy a szerződés megkötésének inditó oka és czélja akkor is figyelembe veendő, ha az, mint ilyen, kifejezetten nem is lett kikötve ; mert ha csak magából az ügyletnek természetéből az ellenkező szükségképen nem következik, az a kérdés, hogy a szerződő felek mily feltevésből indultak ki, mi volt az inditó ok a köztük létrejött kötelem létesítésénél, csak akkor jöhet tekintetbe az elvállalt kötelezettségnek a kötelezett részéről való teljesítésénél, ha az egyúttal, mint feltétel kikötve is lett.