Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VIII. kötet. (Budapest, 1897)

go mint 3 hónappal már feloldatott s minthogy terhelt beismerése s a fenti tanuknak előadása szerint a kérdéses kutyát kóbor-ebnek nem tekinthette és tekintettel arra is, hogy terhelt még csnk nem is valószínüsitette, hogy kertjében a sértett kutyája kárt okozott volna, a fen forgó esetben bizonyíthatónak jelentkezik, hogy terhelt az által, hogy panaszos kutyáját agyonütötte, neki szándékosan okozott kárt. A m. kir. Curia végzett: Tekintettel arra, hogy az 1894 : XII. tcz. 90. § a a kóbor kutyáknak saját birtokán való elpusztítását mindenkinek megengedi ; tekintettel arra, hogy a községi jegyző, midőn nála 1895. évi május elején kertjének kóbor kutyák általi rongálásról panaszkodott vádlott, ennek ugyanezt a tanácsot adta : tekintettel arra, hogy ily előzmények után vádlott cselekményében a vagyonrongálásra irányzott szándék fel sem ismerhető, és ténykedésében a jogellenesség tudata hiányozván, a kir. tábla végzése megváltoztatik, és az elsőbiróság végzése hagyatik. helyben. = Ugy látszik nekünk, hogy a kir. tábla végzése találja a fején a szeget. 40. Tánczterem, mint többek összejövetelére elkülönített helyiség, nem olyan hely, a hol az elejtett vagy letett, de helyéről véletlen elmozdítás által annak padlójára esett dolgot elvesztettnek lehetne tekinteni. (1897 márczius 10. 4023. sz. a.) Az ipolysági kir. törvényszék: Lopás bűntettével vádolt B. P. elleni bűnügyben ítélt: B. P. tényleges szolgálatban levő honvédhuszár czigányzenész vádlottat a Btk. 333. és 334. §-aiba ütköző lopás bűntettében bűnösnek mondja ki s ezért a Btk. 340., 341. §-ai alapján a 91. §. alkalmazásával a foganatba vételtől számítandó 6 havi börtönre, stb. Indokok: A bizonyítási eljárás során előállított adatok, nevezetesen vádlottnak saját beismerése és a tanuk vallomásai alapján a következő tényállás volt igazoltnak veendő : 1893 február