Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VIII. kötet. (Budapest, 1897)

«3 •jiek tehát jogában állott a megrendelésnek meg nem felelő áruk átvételét megtagadni ; tekintve azonban, hogy a helyi ügyleteknél a vevő az áru minőségére alapított kifogását köteles azonnal és késedelem nélkül megtenni, a kereseti ügylet pedig helyi ügyletnek tekintendő ; tekintve, hogy alperes kereseti árut megbízottja által minden kifogás nélkül átvette, sőt az által, hogy az átvett árut a saját • megrendelőjének átküldötte, azzal, mint sajátjával rendelkezett és tekintve, hogy a kifogás nélkül átvett áru utólag, habár rövid idő múlva is joghatályosan nem kifogásolható, hacsak oly hiányok fen nem forognak, melyek az átvétel alkalmával elismerhetők nem voltak, azt pedig, hogy ily hiányok a kereseti árunál fenforogtak volna, alperes nem is állítja ; mindezeknél fogva a kereseti vételügylet joghatályosan létrejővén és foganatba menvén, alperes a kereseti áruk vételárának megfizetésére kötelezendő volt. 35Köztisztviselőnek az illetékes miniszterhez intézett beadványban való sértése a 261. §. alá vonatott. — Az itélet közzététele iránti kérelmet a félnek saját kezdeményezéséből kell előterjesztenie; nem elegendő, ha a biró figyelmeztetésére terjeszti elő kérelmét. (1897 február 23. 6615. sz. a) A m. kir. Curia : Rágalmazás vétségével vádolt N. M. elleni bűnügyben itélt : Habár vádlottnak jogában is állott a magánvádló mint polgármesternek működését bírálat tárgyává tenni és sérelmesnek vélt eljárását a felsőbbségnek feljelenteni ; mindazonáltal a nyilvános ellenőrzés joga nem terjedhet ki annyira, hogy ennek leple alatt az illetőnek más minőségben viselt dolgai — elhallgatva az ügy lényegére vonatkozó körülményeket — mások megtévesztésére szellőztessenek. Midőn tehát vádlott a m. kir. belügyminiszterhez intézett feljelentésében még azt is kétségbe vonta, hogy magánvádló a •bíróság előtt tanú minőségben valót mondott, és midőn őt olyan 6*