Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VII. kötet. (Budapest, 1897)

11 védekezik s nem saját elhatározásából lépett a perbe, beavatkozónak semmi esetre sem tekinthető. Alaptalan a felperes részéről felhozott az az érvelés is, hogy a sommás eljárási törvény 34. §-ánál fogva az alperes elesett attól a jogtól, hogy az alperesség (legitimatio passiva) ellen a felebbezési fokon kifogást tehessen, illetve ez figyelembe vétessék, miután e részben az első fokon fel nem szólalt. Alaptalan pedig azért, mert az alperesnek vagy bármelyik félnek felszólalási kényszere csak eljárási szabályokra vonatkozik, a jelen esetben azonban az alperesség anyagi jogi feltételei forogtak kérdésben s ezek hiányát az elsőbirósági tárgyalási jegyzőkönyvhöz 5. a. mellékelt végzés alapján már az elsőbiróságnak kellett volna hivatalból észlelnie. Ugyanazért nem volt kimondható a felebbezési perköltségnek megszüntetése, melyet a sommás eljárási törvény 168. §-ának második bekezdése alapján, a felperes esetleg kért, mert a jelen perben a felperes ügyvesztessége nem állott be az alperesnek a felebbezési bíróság előtt felhozott «uj előadása» folytán, hanem annak következtében, hogy a felebbezési bíróság észrevette az anyagi jog szerint az alperesség megállapításához szükséges előfeltételek hiányának döntő mozzanatait, a melyek az elsőbiróság figyelmét elkerülték. = A megállapítási kereset megengedhetősére nézve 1. Jogt. Kőzi. 1896. évi 42. sz. mell. 524. sz. eset. 5Non bis in idem. — Boszniai jogerejü itélet fenforgása. — Szándékos emberölés. (1896 október 11. 9534. sz. a. A m. kir. Curia : Szándékos emberölés büntette miatt vádolt Katity Markó s társai elleni bűnügyben itélt : Mindkét alsófoku bíróság ítéletének az a része, mely szerint Sztojkov Milos és Czuczity Lázár vádlottak bűnössége elbírálás tárgyává tétetett s az elsőfokú bíróság Czuczity Lázárt felmen-