Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VII. kötet. (Budapest, 1897)

3*8 Az Ítéletnek hírlap utján leendő közzététele el nem rendel­tetik, illetőleg az ez irányban előterjesztett kérelem elutasictatik, mert a Btk. 277. §. 2. bekezdése szerint elkésetten terjesztetett elő. A budapesti kir. tábla itélt : A kir. tábla F. K. panaszos­nak az Ítélet ellen bejelentett felebbezését hivatalból visszauta­sítja, és ennek folytán a kir. törvényszék Ítéletét egyedül a vád­lott s a kir. ügyész felebbezésére vonatkozólag vévén felülvizsgálat alá, azt részben megváltoztatja, a Z. E. tábornokhoz intézett levélből kifolyólag vádlottat hamis vád vétsége helyett a Btk. 2b 1. §-ába ütköző becsületsértés vétségében mondja ki bűnösnek s ezért őt a hivatkozott §. alapján behajthatlanság esetén 5 napi fogházra átváltoztatandó 50 frt pénzbüntetésre itéli ; ezzel a vál­toztatással a kir. törvényszék ítéletét helybenhagyja oly meg­határozással, hogy a rágalmazás vétségéért kiszabott 50 frt fő- és 20 frt mellékpénzbüntetés behajthatlanság esetén öt, illetve két napi fogházra átváltoztatandó. A kir. törvényszék végzését a kir. tábla helybenhagyja. Indokok : Panaszosnak az Ítélet ellen bejelentett felebbezését a kir. tábla hivatalból visszautasította azért, mert a 9. sz. curiai döntvény és az annak megfelelő törvénykezési gyakorlat szerint a büntetés mértéke tekintetében a sértett félnek felebbviteli joga nincs. Vádlott a '/. a. levelet Z. E. tábornokhoz intézte, a ki mint ilyen, nem hatóság ; vádlottnak az a cselekménye tehát már azért sem hamis vádat, hanem csak becsületsértést képez, mert noha a levél tartalma a rágalmazás tényálladékának megállapítására alkalmas, de a levelet vádlott csak egy személylyel közölte. Egyebekben a kir. törvényszék Ítélete és végzése indokainál fogva hagyatik helyben. (1896 június 30. 5791. sz. a.) A m. kir. Curia itélt : A kir. tábla Ítélete helyben hagyatik indokainál fogva és különösen a sértett fél felebbezésének vissza­utasítására nézve azért, mert a törvényszék előtti bűnvádi eljá­rás folyamán, a fenálló bírói gyakorlat értelmében a magánsze­mélynek csak akkor van a büntetés kiszabása tekintetében feleb­bezési joga, ha a vádat kizárólag ő maga képviseli, a mi a jelen esetben nem történik ; továbbá a hamis vád vétsége helyett megállapított becsület-

Next

/
Oldalképek
Tartalom