Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VI. kötet. (Budapest, 1897)

56 hogy a C. a. ajánlat és az E. a. kötvény szerint létrejött szerződés a kereseti váltó be nem váltása folytán megszűnvén, felperest abból folyólag koczkázat annyival is kevésbé terhelte, mert alperes neki a szerződéstől való elállást még az első évnegyedben bejelentette, ezeknél fogva felperest a sommás végzés hatályon kívül helyezése mellett keresetével elutasítani és mint pervesztest a perköltségben marasztalni kellett. A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, alperest kötelezi, hogy felperesnek 270 korona tőkét, annak kamatát, továbbá a sommás végzéssel megállapítottal együtt 31 frt 45 kr. perbeli és 8 frt 15 kr. felebbezési költséget 3 nap alatt, végrehajtás terhe mellett fizessen. Indokok: Az alperes által valódiságára nézve nem tagadott C. a. biztosítási ajánlat szerint alperes azt az ajánlatot tette felperesnek, hogy a biztosítási dijat évenként, tehát évi részletekben fogja fizetni ; alperes továbbá nem tagadta s így a prtr. 159. §-a értelmében beismerte azt a felperesi állítást, hogy felperes a fenti biztosítási ajánlatot elfogadta, az E. alattinak megfelelő ideiglenes kötvényt kiállította s alperesnek kézbesítette. Minthogy ebből kétségtelen, hogy a biztosítási szerződés a C. alatti ajánlat értelmében, tehát egész évi díjrészletek fizetése mellett jött létre, minthogy felperes az alperesnek átadott ideiglenes kötvényben az első évi egész díjrészletet nyugtatta, ennélfogva a keresk. törv. 506., illetőleg 473. §. értelmében kétségtelen, hogy felperes akkor, midőn az ideiglenes kötvényt alperesnek kiszolgáltatta, habár ez az abban nyugtatott első évi díjrészletnek csak negyedrészét fizette ki készpénzben, a többi háromnegyedről pedig váltókat állított ki, erre a háromnegyedre nézve alperesnek csak halasztást adott, mi által alperes az első díjrészletnek tekintendő egész évi díjfizetésének kötelezettsége alól annál kevésbé menekült, mivel felperes az egész évi dijat nyugtatván, az annak megfelelő időre a koczkázatot is viselte. Nem szüntette meg alperes fizetési kötelezettségét az a körülmény, hogy az első negyedév letelte előtt felperest az ügylettől való elállásáról értesítette, mivel az ügyletet nem volt jogosítva egyoldalulag felbontani, hogy pedig felperes ebbe beleegyezett volna, azt nem is állítja. Minthogy alperes a hátralévő három negyedévről az első