Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VI. kötet. (Budapest, 1897)

9 Klein J. D. szállító czég üzlete létezett, volt a deszkázat vonva, s hogy sértett nem az épülő házzal szomszédos, hanem azzal rézs­útosan átellenben levő azon 19. sz. házhoz igyekezett, melyben akkor főnöke üzleti irodája volt elhelyezve, s hogy a két méter magas állványról a gerenda levétele oly módon eszközöltetett, hogy az egyik végével a földre leemeltetett, a másik végével pedig oda ledobatott, s ezen ledobás idézte elő annak tovább hengeredését. 12. Az ügyvéd az által, hogy a váltókövetelést beperesités végett oly módon vállalja el, hogy saját nevében fog felperes­ként fellépni, kötelességszegést követ el, mely büntetésnek alkalmazását vonja maga után. Az ügyvédnek nincs joga a képviseletről oly modor­ban lemondani, hogy ügyfelét bűnvádi eljárással és bör­tönnel megfenyegesse s ily módon gyakoroljon reá nyomást, hogy költségeit megfizesse. Ez az ügyvédi tisztességbe üt­közik és sérti az ügyvédi bizalmat is, a midőn oly dolog elárulását helyezi kilátásba, a mely az ügyvédi képvise­letből kifolyólag jutott tudomására. Még súlyosabbá vá­lik a kötelességszegés, ha az ügyvéd ezen fenyegetést ügyfeléhez intézett nyilt levelezőlapon megismétli és ehhez azon ujabb fenyegetést fűzi, hogy a költségek le nem fize­tése esetére az iratokat birói letétbe helyezi, holott az ügyvéd a képviseletről való lemondás esetén az iratokat a megbízó félnek kiadni tartozik. (1895 október 19. 320. sz. a.) A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi birósága : Dr. budapesti ügyvéd fegyelmi ügyében következőképen itélt : Dr. budapesti ügyvéd vétkes az 1874. évi XXXIV. tcz. 68. h. a) és bJ pontjaiba ütköző fegyelmi vétségben és ezért 100 frt pénzbirságra Ítéltetik. A fegyelmi bíróság 1. vádlott ügyvéd azon ténykedésében, hogy Sz. Gy.-nek R D. elleni váltókövetelését beperesités végett oly módon vállalta el, hogy vádlott ügyvéd saját nevében fog

Next

/
Oldalképek
Tartalom