Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VI. kötet. (Budapest, 1897)

104 könyvben foglalt ingatlanok felerészben terhelt tulajdonát képezik és a községi bizonylat szerint 4100 frtnyi értéket képeznek ; tekintve azonban, hogy a beszerzett telekkönyvi kivonatok tanúsága szerint a jelzett ingatlanok a pozsonyi L takarékpénztár javára 7000 frt tőke s járulékai erejéig vannak megterhelve ; tekintve továbbá, hogy a hiteles másolatban csatolt zálogbárczák igazolják, hogy terhelt az eskü letétele előtt pénzszerzés czéljából ékszereit elzálogosítani kényszerült, összes ingó vagyona pedig csupán 250 frt értéket képvisel ; mindezekből kiderül, hogy terhelt az eskü letétele idejében oly anyagi viszonyok között volt, hogy a kivánt 500 frtnyi perköltség-biztosíték letételére képtelen volt, és igy a jelzett időben a tőle kivett esküt a valóságnak megfelelően tette le. Mindezeknél fogva terhelt ellen a hamis eskü büntette miatt indított bűnvádi eljárást megszüntetni kellett. (1895 június i-én 1763. szám alatt.) A pozsonyi kir. tábla végzett: Az elsőbiróság végzése indokainál fogva helybenhagyatik. (1895 július 30. 2149. sz. a.) A m. kir. Curia végzett: A kir. tábla végzése az elsőbirósági végzésből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. 46. Tényleges szolgálatban álló katonatisztnek nősülésénél a kötendő házasság anyagi biztosítása a közérdek szempontjából kívántatván meg, ezen közjogi tekintet alá eső érdekre tekintettel az ezzel ellentétben álló minden olyan jogügylet, a mely a felek akarata szerint arra irányul, hogy a házassági biztosíték rendeltetése elől elvonassék, érvénytelennek tartandó, mert az ilyen jogügylet nyilvánvalóan a közérdek szempontjából fenálló tekintetek kijátszását czélozza. Ezen alapon érvénytelen a katonatisztnek vagy nejének lemondása a nősülési biztosíték jövedelmeiről. (1896 május 8. I. G. 83. sz. a.) A m. kir. Curia: Az alperes felülvizsgálati kérelmének részben hely adatik, a felperes által az 1893. évre kamat fejében kö-