Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VI. kötet. (Budapest, 1897)

84 rése mellett, a kik közül díjazásra esetleg csak az tarthat igényt a kinek tevékenysége eredményre vezetett. Ezekhez képest a másodbiróság ítélete a per főtárgyára nézveezen indokok alapján hagyatott helyben. == L. Jogt. Közi. 1896. évf. mellékletén 37. sz. eset. 37A vevő nem bizta meg az alkuszt a közvetítéssel, azonban az ügylet az által jött létre, hogy az alkusz a vétel tárgyát megvételre ajánlotta s a vevő így tudta meg, hogy azon dolog eladó és ezen ajánlat folytán lépett érintkezésbe a tulajdonossal. A vevő tudta, hogy a közbenjáró foglalkozására nézve alkusz és neki utóbb igérte is, hogy «ismerni fogja vele szemben kötelességét". Ezen tényállás mellett a szokásos alkuszdij nem Ítéltetett ugyan meg, azonban a tett szolgálatnak megfelelő díjazás állapíttatott meg. (1896 február 12. 6804. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék : Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Habár az ingatlanok tekintetében keletkezett szerződések kereskedelmi ügyleteknek nem tekinthetők s ekként a kereseti jogügylet közvetítése a kereskedelmi törvény rendelkezése ilá eső alkuszi ügyletet nem képezvén, jelen perben a kereskedelmi törvényre való hivatkozás helyt nem foghat, mégis, miután az e részben fenálló törvényes gyakorlat értelmében az alkusz csakis akkor van jogosítva dijat követelni, ha az ügylet tényleges megkötése az ő közvetítő működése eredményeként mutatkozik, tehát az ügylet kezdeményezése, a merően előkészítő tevékenység magában véve az ügynöki dij követelhetésére való jogosultságot nem állapíthatja meg azon esetben sem, ha a megbízó fél a közvetítés iránti megbizást beszüntetve, az ügylet megkötését vagy ő maga, vagy más közvetítőnek alkalmazásával eszközli ; minthogy pedig felperes keresetét maga is csak arra alapítja,