Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VI. kötet. (Budapest, 1897)

8o részben sem bir a felülvizsgálati kérelem alappal, mert a másodbiróság még azt sem állapította meg, hogy az engedményezés ajándékozáson alapulna, és mert az ajándékozás feltétlenül nem is zárja ki az az által sérelmet szenvedett hitelezők igényeinek kielégitését. Nem vehető tekintetbe felpereseknek a kihallgatott tanuk vallomásának mérlegelésére vonatkozó panasza, mert e tekintetben a törvényszék kötelező bizonyítási szabályokhoz kötve nem volt, következően megállapításai ez okon meg nem támadhatók. 36. Az ingatlan eladásának közvetítésével megbízott alkusz rendszerint már akkor jogosított a kikötött alkuszdijat megbízójától követelni, ha ennek oly venni szándékozót nevez meg, a kivel erre az alkudozás megindittatván, az adásvétel létrejön. — E mellett egyéb kikötés hiányában teljesen közömbös az, hogy a megnevezés írásban, vagy személyes bemutatás mellett történt, hogy az alkusz ezentúl is közbenjárt-e, vagy sem, mert az, hogy az alkusz által egymással megismertetett felek az alkusz további tevékenységét igénybe veszik-e vagy nem, csakis ezek akaratától függ. Ha azonban a tárgyalások a felek közt eredményre nem vezettek s az ügylet nem az alkusz ajánlása, hanem egy későbbi időpontban, másnak közbenjötte mellett jött létre, alkuszdij nem követelhető. (189Ó május 19. 5322. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Alperes beismervén, hogy a felesége tulajdonát képezett ingatlan eladását illetőleg a közvetítéssel felperest megbízta, mellőzésével azon kérdés elbírálásának, hogy az ingatlan kinek tulajdonát képezte, az általa kereshetőség tekintetében emelt kifogást alaposnak tekinteni nem lehetett ; mert a meghatalmazási szerződés erejénél fogva a megbízás teljesítéséért járó dij fizetése megbízót terheli.