Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VI. kötet. (Budapest, 1897)

7° ket, tényelőadásaikat és nyilatkozataikat felvilágosítsák, hiányostényelőadásaikat kiegészítsék és általában a szükséges kérelmeket és nyilatkozatokat megtegyék, de ezen szakasz végtétele szerint figyelmeztetni a feleket a szükséghez képest cselekményeik és mulasztásaik következményére egyáltalában csak akkor köteles, ha a felek ügyvéd által nincsenek képviselve ; e szerint a perben ügyvéd által képviselt felperes még akkor sem emelhetne panaszt, ha a felebbezési biróság által állításainak bizonyitására egyáltalában fel nem hivatott volna, legkevésbé pedig a miatt, hogy fel nem hivatott arra, hogy az általa előadott bizonyítékokon felül még további bizonyítékot szolgáltasson. = Téves a fent kimondott az az elv, hogy az adós tagadásával szemben a hitelező a követelés fenállását tartozik bebizonyítani. A bizonyítás feladata őt csak a követelésnek létrejötte, keletkezése tekintetében terheli, és az adóst terheli annak a bizonyítása, hogy a követelés fizetés folytán vagy más okból megszűnt. Felperes tehát csak annyit bizonyít, hogy alperesnek ioo frtot kölcsön adott ; de nem azt is, hogy alperes neki a 100 frtot meg nem fizette, vagy ő alperesnek a tartozását el nem engedte, stb. Ha alperes ily jogmegszüntető tényeket kifogáskép felhoz, ugy ezen tényeket ő tartozik bizonyítani. A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsának Ítéletei oly kiváló jogászi alkotások, hogy magánjogi gyakorlatunkra üdvös és döntő hatást hivatvák és bizonyára fognak is gyakorolni. Ezen okból az elveknek kimondásánál fokozott figyelem ajánlatos. 30. Önkényes zálogolás erőszakkal elkövetve zsarolásnak minősíttetett. — Önbíráskodás. (1896 június 24. 12384. sz. a.) A szabadkai kir. törvényszék : Zsarolás és becsületsértés vétsége miatt vádolt Zsáki János és becsületsértés vétsége miatt viszonvádolt Zsáki Mátyásné bűnügyében itélt.