Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VI. kötet. (Budapest, 1897)
66 Ezekből folyólag téves a kir. tábla ítéletének azon indoka is, mintha tulajdonjogot telekkönyvi bejegyzés által lehetne csak megszerezni ; mert az ingatlanok szerzésére és átruházására nézve irányadó a p. t. k. 321. §-a szerint az ingatlan tárgyak iránti dologbani jognak jogszerű «birtoka» s nem a tulajdonjog szereztetik meg a nyilvános könyvekbe való rendes bejegyzés által, s mert a tulajdonjognak már meg kellett akkor szereztetni, mikor az a telekkönyvbe bekebeleztetik, mely bekeblezés a 431. §. szerint is, nem az ingatlan dolog tulajdonának megszerzése, hanem csak annak átruházása végett szükséges. Habár tehát a kérdéses «örökös vásári szerződési) arra nézve, hogy annak alapján a nyilvánkönyvbe a tulajdonjog bekebleztessék, kevésbbé volt is alkalmas, mindazonáltal kétségtelen, hogy Sz. J. és D. vádlottak a jogtalan módon létesitett utóbbi adásvételi szerződés alapján eszközölt nyilvánkönyvi bejegyzés által előbb szerzett jogot sértettek, a mennyiben a jóhiszemű korábbi vevőt Gy. F. K. panaszlót jogszerűen szerzett tulajdonjogától fosztották meg. Ugyanezért a kir. tábla Ítélete e részben megváltoztatandó s az elsőfokú bíróság ítélete volt az abban felhozott indokoknál fogva is helybenhagyandó. Vádlottak büntetésének megállapítását illetőleg, mindkét vádlottnál mint nyomatékos enyhítő körülmény vétetett figyelembe a kárnak — melyet okoztak — csekélyebb volta s hogy Sz. D. vádlott azt megtéritni képes, mellőztetett azonban Sz. J. A ádlottnál mint enyhitő körülmény a beismerés, mert vádlott cselekményeit a végtárgyaláson is csak akkor ismerte már be, a mikor az eléje tartott számos terhelő bizonyíték nyomása alatt az igaz vallomás elől többé ki nem térhetett. Ellenben Sz. J. vádlott összbüntetése megállapításánál viszont figyelembe vétetett büntetett előéletén felül a bűnhalmazat s azon rosszakaratú eljárása, a mely szerint még ő tett a jogszerű első vevő S. M. ellen okirathamisitás miatt bűnvádi feljelentést, sőt annak vizsgálati fogságba helyezését is kérte, holott utóvégre maga is beismerte, hogy a Soó M. és nejével megkötött adásvételi ügylet az arra vonatkozó szerződéssel teljesen való. A S. M. és neje részére megítélt kártérítés megfizetésére azért volt Sz. D. helyett Sz. J. vádlott kötelezendő, mert azok