Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam V. kötet. (Budapest, 1897)

&4 Ifj. Halász István vádlottat azért kellett a fent körülirt sikkasztás bűntettében bünrészesség helyett a Btk. 368. §-ába ütköző jogtalan elsajátítás vétségében bűnösnek kimondani, mert a sertések és malaczok elidegenítésében atyja id. Halász István, vádlottnak segélyére nem volt, az elidegenítést ennek meg nem könnyítette s azzal e tekintetben egyet nem értett, hanem mivel a saját ingóságait a zálogbirtokostól jogtalanul elvette annak tudatában, hogy azok bírói zár alá vétettek. (1894 szeptember 6. 4665. sz. a.) A budapesti kir. tábla itélt : A kir. tábla az elsőbiróság ítéletét részben megváltoztatja akként, hogy id. Halász István, vádlottat, cselekményének minősítése tekintetében a Btk. 356. §-át is felhívja, a terhére eső sikkasztás vétsége miatt reá kiszabott szabadságvesztés büntetésének kiállásától számítandó 1 évi hivatalvesztésre is itéli ; továbbá, hogy ifj. Halász István vádlottat a Btk. 368. §-ába ütköző jogtalan elsajátítás vétsége helyett a Btk. 359. §-ába ütköző s a 356. §-a szerint büntettet képező, a Btk. 92. §-a alkalmazásával s a 20. §. alapján azonban vétséggé minősülő sikkasztás vétségében mondja ki bűnösnek, s ezért az utóbb nevezett vádlottat ugyancsak 14 napi fogházra itéli. Indokok: A Btk. 359. §-ába ütköző és e §. szerint büntetendő sikkasztás vétsége miatt a szabadságvesztés-büntetésen felül kiszabandó hivatalvesztés-büntetésnek id. Halász István vádlottal szemben való mellőzésére kellő ok fen nem forogván, most nevezett vádlottat s terhére eső sikkasztás vétsége miatt reá kiszabott szabadságvesztés-büntetésen felül a rendelkező részben meghatározott mellékbüntetésre is elitélni kellett. Egyúttal minthogy ifj. Halász István vádlott a 14. sz. a. csatolva levő jegyzőkönyvben, valamint a végtárgyalási jegyzőkönyvben feltüntetett vallomása szerint is, a szülői ellen foganatosított foglalás és felülfoglalás idejében apjával együtt lakott és jószágai is ott voltak, e szerint pedig a most nevezett vádlottnak tulajdonát képezett sertések és malaczok a vádlottak közös lakásán, tehát az imént nevezett vádlottnál hagyottaknak is jelentkeznek, s igy azoknak általa önhatalmúan történt eltulajdonítása a vádlottal szemben is a Btk. 359. §-ába ütköző sikkasztás tényét állapítja meg, ehhez képest tehát, habár e vádlott a véginditvány szerint a Btk. 35;. §-ába ütköző, a 359. h. szerint minősülő sikkasztás bűntettében, mint a