Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam V. kötet. (Budapest, 1897)
a Zsuku Péter hagyatékához tartozott, s mint ilyenek helyesen adattak át örökségkép Zsuku Péter egyik örökösének Zsuku Jánosnak s azokból a felperes örökrészt nem követelhet. A felperest keresetével elutasító másodbirói ítéletet tehát ezekből az indokokból helybenhagyni kellett. 22. Törvényes gyakorlat szerint szülők és gyermekek között létrejött oly vagyonátruházási szerződés, a melynek egyedüli ellenértékét az átruházó szülő tartása képezte, visszterhes szerződésnek nem tekinthető és az ily átruházás megtámadására nem szükséges külön pert folyamatba tenni, mert ily átruházás igényperekben kifogás utján megtámadható. (1896 márczius 5, I. G. 169. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság következő ítéletet hozott : Felperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: A felülvizsgálattal élt elsőrendő felperes a sommás eljárási törvény 185. §-ának a) pontjára alapított felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróság ítéletének reá vonatkozó azt a részét támadja meg, a melylyel az elsőbiróság íteletének részben való megváltoztatásával a lefoglalt követelésre vonatkozó igényével elutasittatott, azt panaszolván, hogy a felebbezési bíróság a keresete alapjául szolgáló engedményt ajándékozásnak helytelenül minősítve, azt az anyagi jogszabályt is, a melynél fogva a megajándékozott az ajándékozónak ajándékozás idejében fenállott tartozásaiért az ajándék erejéig felelősséggel tartozik, helytelenül alkalmazta. E panasz azonban alaptalan lévén, a felülvizsgálati kérelem el volt utasítandó, mert a felebbezési bíróság a kereset alapjaként felhozott, felperes és édes atyja, a végrehajtást szenvedő között megkötött engedményt ajándékozási szerződésnek helyesen minősítette, a mennyiben a törvényes gyakorlat szerint szülők és gyermekek között létrejött oly vagyonátruházási szerződés, a