Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam V. kötet. (Budapest, 1897)

34 is elállottnak tekintendő, ebből folyólag pedig a vételári előlegül felvett összegekből a nem kifogásolt P. a. elszámolás után még kezén maradt 874 frt 62 krnyi összeget, melynek megtartására jogczimmel nem bir, felperesnek még abban az esetben is vissza tartozik fizetni, ha ez iránt az M. a. levéllel nem vállalt volna is kötelezettséget, s ha a szerződés teljesítése felperes hibájából maradt volna is el ; és mert alperes felperes uti költségének megtéritésére a nem kifogásolt N. a. távirattal kifejezetten kötelezte magát, annak 70 frtnyi összegét pedig a perben mennyiségileg nem kifogásolta. 20. A szóbeli tárgyaláson a felülvizsgálati kérelem csak azon keretben lévén előterjeszthető, mely az Írásbeli kérelemnek alapját képezte, az akkor előterjesztett uj kérelem figyelembe nem vehető. A felebbezési bíróság tényállásában nem csak azokat az okokat tartozik előadni, melyek valamely ténynek megállapításánál meggyőződésének alapját képezik, hanem indokolni tartozik azt is, a minél fogva a fél által az ellen kezőnek bizonyítására felajánlott bizonyítékot figyelembe vehetőnek nem találta. (1896 január 30. I. G. 135. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati tanács: Az alperesnek felülvizsgálási és a felperesnek csatlakozási kérelmének vonatkozó panasza folytán, a felebbezési bíróságnak ítélete, a mennyiben felperes a bérleti időtartam alatt ellett borjuknak természetben kiadására irányuló kereseti kérelmével elutasittatott, valamint az összes perköltségre nézve feloldatik, s a felebbezési bíróság e tekintetben további eljárásra utasittatik. Egyébként alperes felülvizsgálati, felperes pedig csatlakozási kérelmével elutasittatik. Indokok: A felebbezési bíróságnak Ítéletét felülvizsgálati kérelmében alperes azért támadta meg, mert marasztalási kötelezettsége megállapittatott az 1894 augusztus i-töl a felebbezési