Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam V. kötet. (Budapest, 1897)

i8 következtetni lehessen. Minthogy pedig az alperesek részéről benyújtott felebbezésben az ügyfelek és a kereset tárgya meg van nevezve, sőt a külzeten a kétrendü keresetnek és az ítéletnek száma is ki van tüntetve, s minthogy jelen ügyben az elsőfokban eljáró bíróság csak is a 8352/895. számú Ítéletet hozta s igy kétség sem foroghat fen arra nézve, hogy a felebbezés az említett ítélet ellen irányul : az ítéletnek a felebbezésben megjelölése megfelelőnek tartandó. Ennélfogva a felebbezési bíróság neheztelt végzése megváltoztattatott s ugyanaz a bíróság további törvényszerű eljárásra utasíttatott. 11. A bírói gyakorlat szerint a nemi közösülés ténye a a törvénytelen gyermek anyja részére a természetes apa irányában munkamulasztás miatt és a szülés körül felmerült költség megtérítésére követelési jogot csak csábítás esetében és a büntető-törvény alá eső cselekmény esetében alapit meg. A keresetindítást megelőző időre az anya a törvénytelen gyermek tartásdiját csak annak bizonyítása esetén igényelheti, hogy ha az igény érvényesítésében akadályozva volt. (1896 február 25. I. G. 153. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Felperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: Felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság ítéletében az anyagi jog szabályait helytelenül alkalmazta, midőn kimondotta, hogy a kereset indítása előtti időből követelt tartásdíj és a gyermekágyi költség, fájdalomdíj és munkamulasztás czimén igényelt összeg a törvénytelen gyermek anyját meg nem illetik. E panasz azonban alaptalan ; mert az 1877. évi XX. tcz. 11. §. szerint az anya addig is, míg a tartási és nevelési kötelezettségre nézve a bíróságok határoznak, a törvénytelen gyermeket tartani és nevelni köteles, s minthogy a felebbezési bíróság ítéletében megállapított és a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint felperes nem is