Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam V. kötet. (Budapest, 1897)

7 ' mint a bizonyító fél ellenfelét az esküre. Alperesnek a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó panaszai pedig a sommás eljárási törvény 64. és 197. §§-nak rendelkezésére tekintettel figyelembe nem vehetők. 36. A szerződő felek között létesült jogviszonyra az, hogy a szerződés megkötésénél milyen feltevésből indultak ki, illetve hogy mi képezte a szerződés létrejöttének inditó okát, csak akkor birhat befolyással, ha ez a felek részéről a szerződés megkötésénél, mint a szerződésnek feltétele lett megállapítva. (1896 márczius 18. I. G. 190. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Az alperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: Az alperesnek felülvizsgálati kérelme szerint első sorban az a panasza, hogy a felebbezési bíróság őt az általa a felperestől kibérelt palicsi kis korcsmáért az 1890. és 1894. évekre esedékes bérösszegre marasztalta a nélkül, hogy figyelembe vette és tényállásában megállapította volna az alperes részéről bizonyítani is kívánt azt a döntő körülményt, hogy mind a két fél a bérszerződést a tényleges viszonyok által igazolt abban a feltevésben kötötte meg, hogy harmadik korcsma Palicson nem fog felállíttatni. Ez a panasz alaptalan, mert a szerződő felek között létesült jogviszonyra az, hogy a szerződés megkötésénél milyen feltevésből indultak ki, illetve hogy mi képezte a szerződés létrejöttének inditó okát ? csak akkor birhat befolyással, ha mindez a felek részéről a szerződés megkötésénél, mint a szerződésnek feltétele lett megállapitva. A felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint azonban a palicsi kis korcsma bérlete iránt felek között megkötött szerződésnek nem képezte feltételét az, hogy Palicson a tényleges viszonyokhoz képest két korcsmánál több nem fog felállíttatni. E szerint az alperes bérfizetési kötelezettsége megállapitásá-