Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)

65 alatt, hanem csak később oly hosszú idő eltelte után követte el, a mely alatt felindulása lecsillapulhatott, s hogy valóban le is csillapodott, az a körülmény igazolja, miszerint nevezett vádlott előbb ütő eszközért haza ment és ezzel felfegyverkezve Kofcsonetz Pétert a nagy diófa mellett lesben állva várta ; ily körülmények közt tehát a Btk. 281. §. büntetési tétele nem alkalmazható. Ezeknél fogva és a kir. törvényszék ítéletében felhozott enyhítő és súlyosító körülményeknek az egybevetésével, valamint a vádbeli cselekmény elkövetésének módját is súlyosító körülményképen figyelembe véve, azonban az enyhítő körülmények tulnyomóságára való tekintettel: a kir. tábla a vádlott főbüntetését a Btk. 279. §. alapján és a Btk. 91. §. alkalmazásával a mai naptól számítandó 10 évi fegyházban állapítja meg, ebből azonban a vádlottnak 1895. évi február 4-től tartó vizsgálati fogságával a Btk. 94. §. értelmében 4 hónapot kitöltöttnek vesz. Ennyiben a kir. törvényszék ítéletét megváltoztatja, egyebekben azt indokainál fogva helybenhagyja. (1895. július 2. 3243. sz. a.) A m. kir. Curia: A másod fokú bíróság ítélete helybenhagyatik az abban felhozott és elfogadott indokokból, azzal a meghatározással, hogy vádlott fegyházbüntetése a mai naptól számítandó és abból vizsgálati fogsága által ó hó a Btk. 94. §. alapján kitöltöttnek vétetik. 35Ha az eskü tartalmának egy része valótlannak bizonyul, de ez nem képezett lényeges körülményt a per eldöntésénél : bűnösség nem forog fen. (1895 október 10. 8196. sz. a.) A szegzárdi kir. törvényszék: Hamis eskü bűntettével vádolt G— I— elleni bűnügyben ítélt: G. I. az ellene a Btk. 219. § ába ütköző hamis eskü büntette miatt emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetik. Indokok: K. L-né sértett, G. I. vádlott ellen 50 frt tőke s jár. iránt 87/92. sz. a. pert indítván, ézen perében a miatt lett pervesztes, mert G. I. alperes a neki megítélt következő főesküt: «En G. I. esküszöm a mindenttudó és mindenható Istenre, hogy Döntvénytár, harmadik folyam. IV. 5