Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)
62 vádlottal semmi összeszólalkozásuk nem volt, sőt miként Sz. mondta, legutoljára közöttük szóváltás az év tavaszán volt, vádlottnak beismerése tehát e részben valótlannak bizonyult ; mert e szerint a cselekmény elkövetésének okául vádlott által felhozott körülmény valónak be nem bizonyulván, beismerő vallomásának egyéb része is aggályossá vált, de a cselekmény elkövetésének inditó okául vádlott ellen más körülmény sem állapíttathatott meg ; mert továbbá S. L-né tanú a vádlott által előtte tett — különben nem is terhelő —• nyilatkozatot másképen adja elő, mint az megtörténtnek állíttatik és mert végre a csendőröknek fenyegetése S. P. tanú vallomásával támogattatik. 32. A Btk. 416. §-ának 4. pontja nem forog fen akkor, ha a közadós ellen szerzett zálogjog-megtámadási per utján hatálytalaníttatott. (1895 okt. 30. 9258. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék : Vétkes bukás vétsége miatt vádolt Grünwald Vilmos és Ármin elleni bűnügyben végzett: Ezen ügyben a további eljárás megszüntettetik. Indokok: Terheltek 1890 máj. i-én Grünwald testvérek czég alatt fehérnemű-üzletet alapítottak. Grünwald Jakab a czégből 1892. évi márczius 18-án kilépvén, egyedüli tulajdonosa a czégnek Grünwald Vilmos maradt, ki ellen a csőd a kereskedelmi és váltótörvényszék által 1892 márcz. 23-án megnyittatott. A kir. ügyész terhelteket a Btk. 416. §. 4. ponja szerint minősülő vétkes bukás vétségével vádolja és pedig azért, mert a czég ellen Brexl Lipót 1892 febr. hóban 298 frt s járulékai erejéig pert indítván s ennek daczára a czég maga ellen csődöt nem kért s ez által nevezett hitelezőnek alkalmat adott arra, hogy a czég vagyonára végrehajtást vezessen. Tekintve azonban, hogy a Brexl Lipót által 1892 márcz. 3-án, folytatólag márcz. 5-én foganatosított végrehajtási cselekményeket a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék a 48550/93. sz.