Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)

56 nem mutatja, megszűnik a szövetkezetnek tagja lenni, törvénybe nem ütköző ; mert az csak egy kiválási esetet állapit meg, a mely a kereskedelmi törvény 235. §-ába nem ütközik és igy annak megsemmisítésére törvényes alap fen nem forog. Minélfogva felperest keresetének az alapszabályok ezen intézkedésére vonatkozó részével el kellett utasítani. De el kellett utasítani felperest keresetének azzal a részével is, mely az alapszabályok 4. §-a azon részének megsemmisítésére irányul, melyben a ki nem cserélt részjegyeknek megfelelő összegnek a tartalékalaphoz való csatolása kimondatik, mert felperes a részjegyét be nem cserélvén, az alapszabályok 4. §-a értelmében a szövetkezet tagja lenni megszűnt és igy nem bir többé azzal a joggal, mely a kereskedelmi törvény 194. §-a szerint csak a szövetkezet tagjait illeti meg, hogy a közgyűlésnek ezt a határozatát megtámadhassa. Ezek szerint a mennyiben felperes az alapszabályok 4. §-ának ezt a részét magára nézve sérelmesnek tartja, ezt csak külön per utján orvosolhatja, de miután a szövetkezetnek többé nem tagja, nincs joga a közgyűlés ezen határozatának megsemmisítését a kereskedelmi törvény 174. §-a alapján kérelmezni. A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja és kimondja, hogy az alperes szövetkezet 1891. évi január 22-én tartott közgyűlésének az alapszabályok 4. §-ába felvett az a határozata, mely szerint a kizárt szövetkezeti tagok részjegyeik értékét a tartalékalap javára elvesztik : önmagában semmis. Indokok: A 7. a. csatolt és valódiság tekintetében nem kifogásolt tagsági jegyzék-kivonattal bizonyítva van, hogy Mai Sándor az alperes szövetkezetnek tagjául felvétetett s miután alperes nem is állítja, hogy még egy hasonnevű és felperestől különböző egyén léteznék, az ellenvégiratban tett abbeli tagadása, hogy felperes az F. a. emiitett Mai Sándorral nem ugyanazonos személy : figyelembe nem vehető. A felperességi jog ellen tett kifogás tehát, tekintettel arra, hogy a kereskedelmi törvény 174. §-a kereseti jogot ád a részvényesnek, illetve az állandó bírói gyakorlat szerint a szövetkezet tagjainak arra, hogy a törvénybe ütköző közgyűlési határozatot megtámadhassa, az a körülmény pedig, hogy felperes a szövetke-