Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)

33 2 zandók, e szerint pedig, tekintve, hogy felperes keresete nem tartozik azok közé, melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nem lenne, a másodbiróságnak az illetékesség megállapítása tárgyában hozott végzése ellen az idézett LIX. tcz. 59. §-a értelmében és figyelemmel egyébként az 1893 : XVIII. tcz. 184. §-ra is, további felfolyamodásnak helye nincs. 172. A gondatlanság fogalommeghatáro'zásához. — Gyermek megfulladása az által, hogy alvó anyja mellett a dunyha alá csúszott. — Megszüntetés. (1896 február 11. 5563. sz. a.) A sz.-fehérvári kir. törvényszék : Gondatlanság által okozott emberölés vétségével vádolt P. J.-né elleni bűnügyben határozott: Szabad lábon levő P. J.-né vádlott a Btk. 290. §-ába ütköző gondatlanság által okozott emberölés vétsége miatt — továbbra is szabad lábon hagyása mellett — vád alá helyeztetik. Indokok: Vádlott beismerése és 6. nsz. a. orvosszakértői véleménynyel igazolható, hogy Ácsán 1895. évi november 11-én este vádlott nő megszoptatván 2 hónapos gyermekét, azt maga mellé az ágyba a dunyha alá tette, ugy azonban, hogy ennek feje kívül maradt, ezután vádlott nő mélyen elaludt és mire a hajnalban hazatért férje által felébresztetett, gyermekét a dunyha alatt megfulladva találta. Minthogy a bonczolás és vizsgálat alatt semmi oly adat fel nem merült, melyből a gyermek életének szándékos kioltására következtetni lehetne ; minthogy azonban kétségtelen, hogy vádlott nagy gondatlanságot követett el, midőn gyermekét az agyonnyomatás és megfulladás veszélyének Kitéve, az ágyba éjjelre a dunyha alá maga mellé tette ; minthogy továbbá a gyermek halálát vádlott ezen gondatlansága okozta, s ekként a gondatlanság és a gyermek halála közt az okozatos kapcsolat megvan ;