Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)
15' elévülési határidő alatt jogával nem élt, vagyis az igénylő tiltakozásának az egész elévülési idő alatt engedelmeskedett. Minélfogva tekintettel arra, hogy alperesek ezt az utóbbi körülményt, vagyis a részükről történt meggátlást nem is állították, annál kevésbé bizonyították, s ekkép az ablakra és folyosóra vonatkozóan az elbirtoklási idő meg sem kezdődött, az ezen jogra vonatkozóan pedig az elbirtoklási idő lefolyását felperesek tagadásával szemben hasonlóképen nem igazolták, az elsőbiróság ítéletének a kereset főtárgyáról és a viszonkeresetről rendelkező részét ezekből az indokokból helyben kellett hagyni. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik indokai alapján és azért : mert, ha sikerült is volna alperesnek bizonyítani, hogy ő az általa vitatott szolgalmi jogokat felperesek jogelőde ellenében elbirtoklás utján megszerezte, erre alapított érvelése azért nem jöhet figyelembe, mivel felperesek a temesvári 103. sz. tjkvben foglalt ingatlant telekkönyvileg csak 1882. évben szerezvén meg, irányukban az alperes, mint a szomszéd épület tulajdonosa által vitatott elbirtoklás, csak tulajdonjoguk bekeblezésének idejétől számitható, attól pedig a kereset megindításáig az elbirtoklási idő le nem telt. = Az 5332/84. sz. curiai ítélet ugyanezen elveket mondotta ki; hasonló határozat Dtár u. f. XXIV. 20. és 43. sz. 75A telekkönyvi tulajdonos egymagában a társtulajdonosok hozzájárulása és ekként a tulajdonuk arányának megállapítása nélkül is jogosítva van a közös osztatlan tulajdon tárgyát képező ingatlan birtokát megvédeni, foglalás esetében azt annak birlalójától visszakövetelni és ez irányban pert inditani. (1895 deczember 12. 6887. sz. a.) A m. kir. Curia: Mazurek Györgynének, Bozsik Szavkó Ilicska s társai elleni ingatlan birtoka iránti perében itélt :