Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)
54 Daczára a fenyegetésnek, K. K. az ajtót levitte az udvarba és lefektette és nővérével együtt a néhány lépcsőn felmenni akart, ezalatt Sz. Gy. szobájába futott s az ott levő forgópisztolyt magához véve kisietett az előszobába s a bejáró mellett lépcsőn álló K. K. és K. R. felé irányítva a lőfegyvert, azt kiáltotta, hogy oda senki be ne lépjen, mert lőni fog s midőn K. K. ennek daczára a küszöbön átlépni akart és nővérével együtt bemenni szándékozott, néhány lépésnyi távolságból Sz. Gy. tényleg egy lövést tett a közeledők felé, de nem talált s K. K. gyorsan hozzá ugrott, a fegyvert kezéből kicsavarta. Ezen tényállásból kifolyólag háromrendbeli cselekmény bocsáttatott a kir. törvényszék elbírálása alá. 1. A Sz. Gy. merénylete lőfegyverrel K. K. és R. ellen. 2. K. R. és K.-nak a behatolása Sz. Gy. lakásába. 3. K. I.-nak ama cselekménye, hogy atyját Sz. Gy.-t 1891 márcz. 14-én botütéssel a fején megsebesítette. Ad I. Sz. Gy. védekezése, hogy fegyverét ijesztéskép sütötte el, továbbá, hogy az ölési szándékot kizárja az is, hogy a közeledők feje felett a levegőbe lőtt, meg lévén czáfolva a K. K. és R.-nak s J. K. tanúnak ama vallomásával, hogy Sz. a lövést K. K. testére irányította: miután a lövésre használt kereseti lőfegyver minőségénél fogva feltétlen alkalmas az ember életének kioltására, tehát ölésre, ily lőfegyvernek 3—4 lépésnyiről való elsütése, kellő czélba vétel mellett, feltétlen bizonyítékát képezi az ölési szándéknak. Minthogy pedig vádlott akaratán s tevékenységén kívül fekvő azon oknál fogva, mert K. R. a pisztoly láttára fivérét K. K -t félrerántotta, a pisztolyból kirepülő golyó K. K. testét nem érinthette, a Sz. Gy. terhére rótt vádbeli cselekmény a kísérlet stádiumában maradt. Ennélfogva Sz. Gy. terhére szándékos emberölés bűntettének a kísérletét meg kellett állapítani. Tekintve továbbá, hogy Sz. Gy.-nek ölési szándékát a vele gyűlölködésben levő K. R.-nak s ennek segítségére sietett K. K. nak erőszakos fellépése okozta s nagyon érthető erős felindulásában keletkezett, a cselekmény minősítésénél a 281. §. első bekezdése volt alkalmazandó, ellenben nem lehetett a védelem által felhívott 308. §-t alkalmazni, mivel a 306. és 307. §. esetére a kísérletet már fogalmilag is kizárják, sem a beszámithatóságot