Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

4» ezen szerződés a szakasz helyes értelmezése szerint a biztosítást kívánónak tett ajánlata és annak a biztosító részéről történt elfogadása által létesültnek tekintendő ; miért is merőben alaptalanénak tekintendő alperesnek e szakaszszal szemben tett fent emiitett kifogása, annyival inkább, mert a hivatkozott szakasznak a keresk. törv. 473. §-al való egybevetéséből kétségtelen, hogy — habár a hivatkozott törvény 469. §-a szerint az ajánlatot tevő a kötvénynek kiadását követelheti, a biztosító a kötvény kiadására a dij megfizetése előtt nem kötelezhető, miből okszerüleg következik, hogy a díjfizetés kötelezettsége már előbb, tehát az ajánlat elfogadása idejében fenálljon és másrészt ezzel szükségképi kapcsolatban a veszélyviselés terhe is a társaságra nézve beálljon, miből ismét következik, hogy a 468. §-ban meghatározott szerződési jogügylet az ajánlat tételével és annak elfogadásával már perfectté lett ; alperesre nézve tehát jelen esetben 1891. évi aug. 25-én ; miért is alperes ettől a törvény értelmében érvényesen létesült jogügylettől egyoldalulag elállani jogosítva nincs ; annyival kevésbé, mert az alperes által vitatott kifogásnak feltételül történt kikötése a jogügylet alapját képező ajánlatban nem foglaltatik. A fentiekből kifolyólag és az utóbb említett indokból nem jöhetett figyelembe azon alperesileg vitatott további feltétel, hogy a kérdéses jogügylet megkötöttnek csak akkor tekintethessék, ha a New-York életbiztosító-társaságnál befizetett dijai visszafizetése kieszközöltetik, miért is az ezen feltételek ténylegesen történt megállapítására ajánlott bizonyítási eljárás mellőzendő volt. Mellőzendő volt továbbá az illeték fizetésére tett kifogásra vonatkozólag is, mert ennek viselésére alperes a G. a. nyilatkozat és a H. a dij váltó szerint és illetőleg ennek feltétlen elfogadása által kötelezve volt, mennyiben ezzel együtt 519 frt 58 krnak fizetésére kötelezte magát, mely 15 frt 58 krnyi illetve egyébként a B. a. igazolásaként «rabat» czimen alperes javára íratott. A kiállított kötvény tartalma a keresk. törv. 469. illeték 500. §-ában előirt kellékeknek megfelelvén és az ajánlattal annak minden lényeges tartalmára nézve megegyezvén, alperesnek az ajánlati és kötvénybeli feltételek közötti különbözetekre vonatkozó és viszonválaszilag 1—10. pont alatt felhozott kifogásai mint nem az ügylet lényegére és érdemére tartozók, figyelembe vehetők.