Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

34 magára az ingatlanra szerez zálogjogot és a jelzálogilag bekeblezett követelés elzálogitásának tényében sem a követelés engedménye, sem az annak biztosításául szolgáló zálogjog átruházása nem foglaltatik. Ebből következik, hogy az alzálogos hitelező közvetlenül a terhelt ingatlannak vele jogviszonyban nem álló tulajdonosa ellen rendszerint nem indíthat keresetet és hogy magából az ingatlanból — bírói árverés folytán eszközölt vételárfelosztás esetét kivéve — csak akkor nyerhet kielégítést, ha a saját zálogjogának tárgyát képező követelést az annak biztosításául szolgáló zálogjoggal együtt magára ruháztatja vagy ennek a követelésnek a behajtására feljogosittatik. (Végrehajtási törvény 123. és 124. §§.) Kivételt kell hogy képezzen az az eset, midőn az elzálogitott követelés biztosítására bekeblezett zálogjog a telekkönyvi rendt. 79. §-ában foglalt fentartással töröltetett, mert ebben az esetben nem volna helyes értelme, sem gyakorlati czélja annak, hogy a már nem létező követelés az alzálogos hitelezőre ruháztassák, illetve, hogy ez annak behajtására feljogosittassék. A törvénykezés oekonomiájából folyó tekinteteknél fogvá ebben az esetben meg kell engedni azt, hogy az alzálogos hitelező követelésének kielégítését — a törölt tehertétel rangsorozatában — magából az ingatlanból követelhesse és e végből közvetlenül az ingatlan tulajdonosa ellen indíthasson keresetet — és pedig annyival inkább, mert a tulajdonosnak az a ténye, hogy az alzáloggal terhelt követelést az alzálogos jogainak figyelmen kívül hagyásával saját hitelezőjének kifizette, a helyett, hogy azt birói letétbe helyezte volna, önálló keresetet szül az alzálogos hitelező részére az ingatlan tulajdonosával szemben, és az ebből származó kereseti jog az ált. polg. törvénykönyvnek az ideigl. törv. szab. I. R. 156. §-a szerint e kérdésben mérvadó 455. §-ának, valamint a végrehajtási törvény 82. §-a végbekezdésének rendelkezéseiben is találja alapját. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 189; ápril 19-éfi tartott teljes-üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi június 7-én tartott teljesülésben.