Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

22' ezek sem vehetők figyelembe, mert a másod bíróság a meg nemi itélt hátralékra nem vonta kétségbe a felperes kincstár jogát,, hanem a íenforgó körülményből azt a tényt állapította meg, hogy a kir. kincstár az 1887. évet megelőző időben a malomjárlatok számára snlyt nem helyezett s nem kivánta érvényesíteni azt a jogát, hogy a taksát járlatonként szedje be, ez pedig nem a jogszabály mikénti alkalmazása, hanem ténykérdés, mely a felülvizsgálat körébe nem vonható. A kamat tekintetében sem sértetett meg anyagi jogszabály, mert felperes a kamatokat nem a törvény rendelkezéseire alapítottan a lejárattól kezdve vette követelésbe, hanem azokat 1892 máj. i-ső napjától fogva vette igénybe, a tekintetben azonban, hogy a kamatok felperest ettől az időponttól kezdve illetik meg, felperes, törvényszerű okot nem hozott fel, miután az elsőbiróság előtt 1894 január 10-én felvett jegyzőkönyvhez D. a. csatolt miniszteri rendelet mint a kir. kincstárnak saját közegeihez intézett értesitvénye illetve meghagyása erre elegendő alapul nem szolgálhat, a felebbezési bíróság tehát törvényszerűen határozott, midőn a kamatokat csakis a kereset megindításától ítélte meg. 12. Sommás visszahelyezés iránt indított perekben az 1893: XVIII. tcz. 182. §. szerint az értékre való tekintet nélkül nincs helye felülvizsgálatnak, a kártérítésre irányzott kereseti kérelem pedig, minthogy ily perekben a kártérítés csak a visszahelyezés járulékaként követelhető s ennélfogva önálló követelésnek nem tekinthető, a per jogi minőségére befolyással nem bir. (1895 ápril 30. G. 41. sz. a.) A m. kir. Curia: Viski Sándor községi biró és Molnár Imre előljáró, mint Falubattyán község megbízottjai felpereseknek, Schwartz Lázár alperes ellen ut használatába való visszahelyezés és 632 frt kártérítés iránti sommás perében következő végzést hozta : A felülvizsgálati kérelem visszautasittatik.