Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

I 2 e kérelemtől eltérve arra kötelezte, hogy a keresetben körülirt kapunak naplemente után való nyitva tartását annyiszor, a menynyiszer, felperesnek egyszerű kívánatára is megengedni tartoznak ; miért is ebben az irányban a felülvizsgálati kérelemnek helyt adni és a felebbezési bíróság ítéletének eme részét ez ítélet rendelkező részében kifejezett értelemben megváltoztatni kellett. Egyebekben azonban a felülvizsgálati kérelmet el kellett utasítani, mert alaptalan az alperesnek felülvizsgálati okul felhozott az az állítása, hogy a felebbezési bíróság a kereset alapját képező bérleti szerződést helytelenül magyarázta s ez által a szerződések értelmezésére nézve fenálló anyagi jogszabályt megsértette volna. (1893: XVIII. tcz. 185. §. a) pontja.) Előre bocsátva azt, hogy valamely okirat tartalmának magyarázata, a mennyiben a felek szerződési akaratának megállapítása a tényállás megállapításának körébe tartozik, eltekintve az e czélra használt peranyag kérdésétől, csak annyiban szolgálhat felülvizsgálati okul, a mennyiben a magyarázat az anyagi törvény szabályainak mellőzésére vagy téves alkalmazására vezethető vissza ; a felebbviteli bíróság a fenforgó esetben a szerződések értelmezésére nézve fenálló jogszabályok iránt tévedésben nem volt és alperesek nem is hoztak fel adatot arra nézve, hogy ezeket a jogszabályokat bármely irányban is megsértette volna. Ugyanis alperesek e tekintetben azt sérelmezik, hogy a felebbezési bíróság a szóban forgó szerződés magyarázatánál inkább a használt szavak betű szerinti értelmét, mint a felek akaratát vette volna irányul és hogy ennek következtében a bérleti szerződésnek az udvar használatára vonatkozó rendelkezéseinek terjedelmét oly kiterjesztőleg magyarázta, hogy ez által alperesek boszantó zaklatásoknak ki lehetnek téve. Ez a panasz azonban indokolatlan, mert alperesek egyáltalában nem fejtették ki azt, hogy miben tér el a szerződés szavainak betű szerinti értelme a felek valódi akaratától és mert a felebbezési bíróság ítéletének indokai egyáltalában nem szolgáltatnak adatot arra nézve, hogy az ügy elbírálását csakis a szerződésben használt szavakra fektette s a felek szerződési akaratát figyelmen kivül hagyta volna, a mennyiben pedig az ítélet a kapuzárás módozataira nézve oly részletes intézkedéseket tesz, melyek alpere-