Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

259 noki minősége előtte tudva volt, azért vádlott a Btk. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak bűntettében bűnösnek volt kimon­dandó, s büntetlen előélete s beismerése mint enyhítő körülmé­nyek figyelembevételével, az ítélet rendelkező részében meghatá­rozott büntetéssel volt büntetendő. (1893. évi deezember hó 14. 5294. sz. a.) A debreczeni kir. tábla: Az elsőfokú bíróság ítélete részben megváltoztatik akként, hogy D. V. vádlott a hatóság elleni erő­szak büntette helyett a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vét­ségében mondatik ki bűnösnek és ezért ugyanezen törvény §-a alapián az 1892. évi XXVII. tcz. 3. §-ában megjelölt czélra for­dítandó s behajthatlanság esetén 2 napi fogházra átváltoztatandó 10 frtos pénzbüntetésre ítéltetik. Ezzel a változtatással ugyanaz az ítélet egyebekben helybenhagyatik. Indokok: Az 1879. évi XXXI. tcz. 150. §-a szerint az erdei közegek jogosítva vannak ugyan az eltulajdonított erdei termékek iránt kutatást tartani, de kifejezetten csakis abban az esetben, ha a tolvaj tetten kapatott és folytonosan üldöztetik. Minthogy azonban az elsőfokú bíróság ítéletében helyesen kifejtett tényállás szerint vádlott lopáson nem éretett és nem is üldöztetett, ennélfogva S. L. erdőszolga az idézett törvény §-ának 2. bekezdése szerint az állítólag lopott karók után vádlottnál kutatni jogosítva nem volt. Minthogy pedig a jogtalan cselekmény a törvény védelmében nem részesülhet, vádlottnak az a cselek­ménye, hogy S. L. erdőszolgát udvaráról azért, mert ott kutatást akart tartani, erőszak alkalmazásával kiutasította, a tulajdon ellen intézett jogtalan megtámadás elhárítására szükséges jogos véde­lemnek tekintendő. Ez a cselekmény tehát a Btk. 79. §-a alapján büntetés alá nem vonható. Minthogy azonban vádlott beismerte, de T. P. tanúval is bizonyítva van, hogy ugyanakkor vádlott S. L.-t meg is ütötte, és azzal ellenében a Btk. 261. §-ába ütköző meggyalázó cselek­ményt követett el, s minthogy vádlott ellen ugyaneme cselek­mény miatt súlyosabb vád emeltetett, abban tehát a becsület­sértés is benfoglaltatik, de különben a sértett fél vádlott meg­büntetését a végtárgyaláson is kérvén, a magán vádra vád tár­gyává tett cselekményben a becsületsértés miatt is fenáll : ennél­17*

Next

/
Oldalképek
Tartalom