Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

112 gában sétálni indult s midőn a Fő-utczán a «Bazár» mellett haladtak, szemben a túlsó oldalról átment hozzájuk dr. Kálmán József és igy szólt Örley Kálmánhoz: «kérlek, vedd kezedbe ezt az ügyet, csinálj valamit, hogy tisztességes uton befejezhessük», mire Orley Kálmán azt válaszolta, hogy «ugy el van rontva a dolog, hogy azt más módon, mint becsületbíróság utján rendezni, nem lehet % erre dr. Kálmán József nem egészen szolid hangon azt mondta : «nincs oly becsületbíróság, a melynek véleményemet én alávetnémi>, ekkor Orley György vádlott, — ki az atyjával történt fentebbi párbeszéd alatt félrehúzódott, — a ki mint a Beöthy Pál és társa megbízottja elégtételadást kért, de nem nyert tőle, hozzájok lépve azt mondotta a dr. Kálmán József azon kijelentésére vonatkozóan, hogy nincs becsületbíróság, a a melynek alárendelné magát : «nincs bizony, mert félnek a tisztességes emberek véleményétől a gazemberek». Ezen párbeszéd és meggyalázó nyilatkozat hármajuk : Orley Kálmán, dr. Kálmán József és Orley György között történt. Dr. Kálmán József ezt a nyilvános sértést sem szóval, nyomban, sem pedig tettel nem viszonozta. Később azonban azt izente az apának, Orley Kálmánnak, hogy ha a fia — vádlott — nem ád neki elégtételt : naponként fogja insultálni a lapokban. Sőt ugyanazon a napon dr. Várady Zsigmond és Stern Márton megbízottá1 által magyarázatot kért Orley Györgytől, a ki erre dr. Miskolczy Ferenczet és Glatz Antalt nevezte meg megbízottakként. Erre a megbízottak közösen tárgyalva az esetet, Orley György megbízottai azt a megállapodásukat jelentették ki, hogy megbízójuk Orley György hajlandó elégtételt adni, de, ők — a megbízottak — miután dr. Kálmán Józsefnek elintézetlen lovagias ügye van Beöthy Pál meg a társával — ennek el nem intézéséig nem engedik meg a felüknek az elégtételadást, miről a saját megbízottai dr. Kálmán Józsefet értesítették. Ennek következtén dr. Kálmán, a «Nagyváradi) czimü lapjában (lásd NB. alatt) 1893. évi augusztus hó 25-én arra hivta fel Orley György vádlottat, hogy olyan segédeket nevezzen meg, a kik fegyveres elégtételadásra való kiállását ellenezni nem fogják, különben 24 órai idő eredménytelen eltelte után tudni fogja, hogy Orley György lovagiasságáról mit tartson.