Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

107 a keresetben követelt vételárért azért lenne felelős, mivel a mii megrendelése szükséges és hasznos volt, ezt az alperes védekezésével megczáfoltnak kell tekinteni, mert ha a Hajdú Sándor részéről állítólag történt megrendelés valónak is vétetnék, az alperes a keresetben megjelölt 47 példányt meg nem tartotta ; s mert az alperes ama védekezése, hogy a mü 47 példányára saját czéljaira szüksége nem volt s ebből az okból visszaküldte azokat a példányokat, a melyeket a községek meg nem tartottak, a dolog természetének megfelel. (1895 január 25-én 11,248. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete az illetékesség kérdését tárgyazó nem sérelmezett részében nem érintetik, a per főtárgyára vonatkozó felebbezett részében pedig helybenhagyatik. Indokok: Annak előre bocsájtásával, hogy a felebbezésben felhozott ujabb körülmények és bizonyítékok az 1881. LIX. tcz. 29. §-a szerint e helyütt tekintetbe nem vétethettek, helybenhagyandó volt a másodbiróság Ítélete, mert felperes által a perhez A—K. alatt beügyelt és az alperes által 2. és 3. sz. a. becsatolt okmányok alapján csak az állapitható meg, hogy felperes a «Magyar korona országai és Bosznia és Herczegovina Helységnévtára" czimü müvét 57 példányban Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye területén fekvő községekben, járásokban és központban leendő elhelyezés végett Hajdú Sándornak, mint ama megye alispánjának megküldötte, azt azonban hogy e küldés megrendelésre és jelesül, hogy a megrendelés az alispánt és általa a megye közönségét kötelező azzal a feltétel alatt történt volna, hogy a megküldött összes példányok ára feltétlenül megfizettettessék, azok az okmányok nem igazolják, ellenkezően a 2., 3. és C. alattiakból az tűnik ki, miszerint csak az elhelyezett és elárusítottak után járó pénzek voltak beküldendők, a fenmaradt példányok ellenben visszajuttatandók ; ezzel szemben pedig felperesnek az az állítása, miként a feltétel az lett volna, hogy csak a mennyiben a községek időközben közvetlenül a nyomdánál tettek volna megrendelést a műre, lettek volna a már megrendelést tett községek részére számított példányok visszaküldendők, mint nem bizonyított és nem is valószinüsitett állítás figyelembe vehető azért sem volt, mivel a per adataival az sem tekintendő megállapítottnak, hogy az összes községek kötelezve lettek volna felperes müvét