Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

76 hatóságilag elismerve nincsenek, de ezen perben alperességét érdeklőleg nem is az a döntő kérdés, vajon egy törvényesen be­vett, elismert, vagy türt vallásfelekezet hitközségét képezik-e al­peresek, hanem az, vajon a baptisták neve alatt összejött társaság mint ilyen szerezhet-e vagyoni jogokat és vállalhat-e kötelezett­ségeket, vagy sem ? Tekintve már most, hogy a baptisták nem ugyan mint el­ismert hitfelekezet, de vallásgyakorlati czélból az állam rendőri ellenőrzése mellett köztudomásúlag és a periratokhoz 2. és |7. a. csatolt okiratok szerint Mayer Henrik elöljárósága alatt társaság­ként tényleg léteznek, ők mint magántársaság igen is figyelembe jöhetnek és elöljárójuk személyében perelhetők. Alperes továbbá tagadta, hogy Mathei János a kereseti követelést felperesre en­gedményezte. Felperes ezzel szemben az engedményezést a D'l. alatti okirattal, melynek valódiságát és tartalmát alperes nem kifogásolta, teljesen beigazolta és igy felperességi joga kétségen kivüli. Alperes ezután abbeli kifogását, hogy a kereset időelőtti, az által, hogy elismerte utólag a keresethez csatolt számlákban felsorolt munkálatok teljesítését s azok megrendelését különben sem tagadván, önmaga elejtette. Érdemben tett kifogása, hogy felperes jogelődje a kereseti munkálatra részletekben 600 frtot előlegként kapott-e vagy sem : igenis ezen per elbírálásánál figye­lembe vehető, miután ez esetben felperes jogelődje a kereseti számlákat meghaladó összeget vévén fel alperestől, ugyanezen számlák alapján az azokban felsorolt munkálatok ára vagy dija czimén, felperes az engedményezés daczára kereseti joggal nem bírhatna, hanem legfölebb az engedményezés alapján a követelés fen nem állása miatt jogelődje ellen léphetne fel. Felperes alperes ezen érdembeni kifogásával szemben beismerte, hogy jogelődje, Mathei János az alperes által részletezett s összesen 600 frt össze­get alperestől felvette. Itt azonban akként védekezett, hogy az összeget nem a hitközségtől, hanem Mayer Henriktől magán-köl­csönként kapta. Ugy felperes ezen védekezése igazolására, nem­különben alperes annak bizonyítására, hogy felperes jogelődje a kérdéses összeget a kereseti számlákra előlegként kapta, tanukra hivatkozott. A kihallgatott tanuk vallomásai azonban figyelembe nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom