Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

67 Előadatik végül a keresetben, hogy miután I. r. felperes a szóban forgó bárczák hamisításának vádja alól a büntető perben jogérvényesen felmentetett, sőt a kir. Curia által az is kimondatott, hogy nem állapitható meg, mintha azok a bárczák, melyek az I. r. felperes elleni gyanúnak alapját képezték, egyáltalán hamisítottak lennének s hogy miután ezekből folyólag igazolva lett, miszerint I. r. felperes alperesnek kárt nem okozott, neki e czimen kártérítéssel nem tartozott, sem nem tartozhatik, hogy ez okból sem az A. sem a B. alatti váltó, mely az előbbinek csak folyományát képezte s a melyre felperesek értéket nem kaptak, a most nevezettek irányában a kötelezettség igazolására alkalmas okmányokat nem képezhettek és hogy miután alperes az értéket a B. a. váltóra Wahl és Oblath czégtől megkapta ; az A. alatti nyomán keletkezett B. a. váltó értékének ily módon történt felvétele által alperes a felperesek kárára jogtalanul gazdagodott és azt az összeget, mely tőlük a B. alatti váltó folytán behajtatott, járulékaival együtt tartozatlanul fizették felperesnek. Erre a tényállásra támaszkodva kérik tehát, hogy alperes a jogtalanul felvett II 97 frt 40 kr. és járulékainak visszatérítésére köteleztessék. Kétségtelen, hogy a törvény nyújt módot és alkalmat, miszerint a kényszer, mint minden joggal ellentétben álló és a jogba zavarólag belenyúló erkölcstelenség a jognak teréről positiv ellenhatások segélyével eltávolittassék, azonban feltételül kívánja, hogy a kényszer, illetve ez által előidézett félelem kellőleg indokolt legyen. Nevezetesen a lelki kényszernél, vagyis a félelemnél megkívánja^ hogy a kötelezést vállalt fél nagyon roszabbnak tartotta légyen azt a hátrányt, mely őt érte volna, ha a fenyegető félnek akaratát nem teljesiti, mint azt a hátrányt, melyet a fenyegető fél akaratának teljesítése által magára vállalt. A Koós Károlynak és Sassy alkapitánynak terhül rótt ténykedések keretében egy mozzanat válik ki különösebben s ez az, mit I. r. felperes a miskolczi kir törvényszék- mint büntetőbírósághoz önmaga ellen tett feljelentésében s később a jelen per folyamán is említ, t. i. hogy őt Sassy alkapitány a városházán levő csendörökkel akarta bekisértetni, arra az esetre, ha a kivánt kötelezést magára nem vállalja. Ugy állíttatik szem elé ez a mozzanat, mintha a bekisértetésnek különben a legközelebbi pillanatban kellett volna bekövetkeznie. Miután 5*