Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

49 maga részéről igényt nem támasztott ; mert ezzel szemben tett ama kifogása, hogy felperes helytelenül lépett volna a per útjára, minthogy örökösödési vagy tulajdoni pernek csak az esetben lehetne helye és állhatna be szüksége, ha e jogok más által igényeltetnek és vitattatnak és csak az ellen lehet helye, ki ellentétes igényeket támaszt és vitat, figyelembe nem jöhet, minthogy a hagyaték iránt örökösödési igényt támasztó félnek csak jogában áll örökösödési igényét hagyatéki eljárás utján érvényesíteni, de a törvény neki egyáltalán nem teszi kötelességévé, hogy eme igényének érvényesítését első sorban hagyatéki eljárás utján kísérelje meg, hanem reá bizza, hogy jogát hagyatéki eljárás mellett, vagy ennek mellőzésével per utján érvényesítse ; mert végül jelen esetben, midőn sem lemenő, sem felmenő, sem oldalági örökösök a halálesetfelvétel szerint nincsenek és ilyenekül a per során sem jelentkezett senki és midőn a végrendelet szerint a hagyatéki vagyonra egyedüli örökösnek örökhagyó özvegye felperes van megnevezve, felperes helyesen indította keresetét a m. kir. államkincstár ellenében, mint ki indíttatva érezheti magát a végrendelet megtámadására és annak megdöntése esetén igényt vélhet támasztani a hagyatéki vagyonra. De nem volt figyelembe vehető az ügygondnok állal emelt kifogás sem, mert a per folyama alatt ügygondnoknál örökös sem jelentkezett, ilyet legalább ügygondnok be nem jelentett ; következéskép a puszta tagadás és kifogás felperes tulajdonjoga megítélésének akadályul nem szolgálhat. Mindezek következtében és mert alperesek részéről az a kereseti állítás, hogy felperes a hagyaték tárgyát képező ingatlanságot 1864. évi aug. 4. óta szakadatlanul és háborítatlanul birtokolja, nem tagadtatott, felperesnek ahhoz való tulajdonjogát beigazoltnak tekinteni és alpereseket a kereset értelmében marasztalni kellett. (1893. évi márczius 9. 11963. sz. a.) A szegedi kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítélete megváltoztattatik, felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes keresetbeli előadása és a bemutatott okiratok szerint a priglevicza-szentiváni 517. sz. tjkben felvett ingatlanoknak néhai Klár Mihály hagyatékát képező fele részének tulajdonát kéri a maga javára megítéltetni örökösödés jogczimén Döntvénytár, harmadik folyam. II. ^