Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

41 Dr. M. J. és O. E. tagadják, hogy E. F. kalauzt tettleg bántalmazták volna és állítják, hogy utóbbi nyers és durva fellépésére felháborodtak ugyan, mindazonáltal készséggel csináltak helyet az uj utas számára. Sch. A., M. Fr., dr. M. A. és Z. J. hit alatt tett vallomásai alapján azonban bizonyítva van, hogy E. F. udvarias és tisztességes magatartást tanúsított dr. M. J. és társaival szemben és hogy ezek E. F.-et ok nélkül támadták meg és tuszkolták ki a kocsiból. Miután pedig E. F., mint vasúti kalauz, hivatalos kötelességét teljesítette akkor, midőn Amstettenben felszállt utas elhelyezése iránt intézkedett; miután vádlottak E. F.-et ezen hivatalos eljárása közben bántalmazták tettleg, vádlottak cselekménye, tekintettel arra, hogy a hatóság elleni erőszak büntette az osztrák büntetőtörvény szerint is büntetendő cselekményt képez, a Btk. 8. és 12. §-ának rendelkezéseit is figyelembe véve, a Btk. 105. §-ában meghatározott hatóság elleni erőszak bűntettét képezvén, ez alapon vád alá helyezendők voltak. A budapesti kir. itélő tábla: Megszüntetés. Indokok: A Btk. V. fejezetében meghatározott bűncselekményeknek tárgyát csakis a magyar állam hatóságai képezvén, vádlottaknak cselekménye hatóság elleni erőszaknak tényálladékát meg nem állapítja. A csak magánszemély minőségben tekintetbe jöhető E. F. vasúti kalauz ellen a vádlottak által elkövetettnek állított cselekmény csak tettleges becsületsértést állapithatván meg, bűnvádi eljárásnak tárgya nem lehet, először azért, mert az osztrák Btk. szerint a becsületsértés kihágás, a magyar Kbtk. 13. §-a szerint pedig külföldön elkövetett kihágás miatt büntetésnek helye nincs ; másodszor azért, mert a magyar Btk. szerint a becsületsértés csak a sértett fél indítványára üldözhető, E. F. pedig a 19. jegyzőkönyv szerint indítványt nem tett. A m. kir. Curia: Tekintve, hogy az osztrák Btk. 81. illetve 68. §-ai hivatása teljesítésében eljáró vasúti kalauzt azon közegek közé sorozza, a kiknek bántalmaztatása a nyilvános erőszakoskodás bűntettének tényálladékát állapítja meg ; tekintve, hogy a magyar Btk. 165. §-a ilynemű bántalmazást mint hatóság elleni erőszakot szintén megtorlás alá veszi ;