Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)
2 0 mek természetes atyjától, a gyermek születésétől kezdve annak, elhalálozásáig járó tartási költségeket követeli. Alperes tagadja,, hogy felperessel a kritikus időben nemileg közösült. Tagadja ez okból az apaságot is. Kifogásolja a tartásdíj mennyiségét, mert ő nem baromfi-nagykereskedő, hanem csak kicsinyben kereskedik, libákkal. A közösülés tényének igazolására nézve alperes tagadásával szemben felperesileg perrendszerü közvetlen bizonyíték nem szolgáltatván, egyéb bizonyíték hiányában a felperes részéről alperesnek kinált és ez által elfogadott íőesküt alperesnek oda ítélni s a per kimenetelét az eskü le- vagy le nem tételétől függővé tenni kellett. A bíróság elismerte felperesnek ama jogosultságát, hogy a. gyermek születésétől annak halála napjáig terjedő időre járó tartásdijat követelheti ; és mert a gyermek a per folyama alatt elhalt, a tartásdijat felperesnek egy összegben találta megítélendőnek annál is inkább, mert a természetes atyának tartási kötelezettsége a gyermek születésétől vévén kezdetét, azért, mert a gyermeket a kereset megindításáig az anya tartotta, alperesnek, a kereset megindítása előtti időre járó tartási kötelezettsége elengedettnek, vagy megszűntnek nem tekinthető. Alperesnek a kereshetőségi jog ellen tett kifogása figyelmen kívül volt hagyandó, mert azt, hogy felperesnő törvényes házasságban élő asszony, még csak bizonyítani sem kísérli meg felperes tagadásával szemben. (1894 íebr. 22. 4610. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. járásbíróság ítélete megváltoztattatik és felperes keresetével feltétlenül elutasittatik. Indokok: Tekintve azt, hogy felperes keresetét 1893 jul. 14-én. adta be, az 1893 márcz. 4-én született M. M. nevü törvénytelen leánygyermeke pedig 1893 július 14-én halálozott el, tehát már a kereset beadása napján életben nem volt, azon esetre pedig, ha az anya, ki szintén köteles gyermekének tartásához hozzájárulni, annak idején tartásdijat nem követel és gyermekét sajátjából képes eltartani, az atya nem kötelezhető arra, hogy a gyermektartási dij egyenértékét az anya javára utólagosan megtérítse ; ennélfogva felperest keresetével, mint annak beadása előtti időre támasztott követelésével feltétlenül elutasítani kellett.