Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

*57 özvegyi haszonélvezetül a hagyatékból egy gyermekrész illeti, s a jelen esetben felperessel szemben egy ilyen örökös áll, nyilvánvaló, hogy felperest özvegyi haszonélvezetül a hagyaték fele része illeti. Tekintve azonban, hogy a leltározott s a hagyatéki tárgyalás során sem kifogásolt terhek közül az i—6. tétel alattiak a leltár i. és 2. tétel alatt felvett 876 frt 34 kr. készpénzt felemésztik, a 3—24. tétel alattiak pedig jövedelmet nem hajtanak, felperes özvegyi jogát csak a fent körülirt ingatlanból az örökhagyót illetett 3/4 rész felére, vagyis az egész ingatlan 3/8 részére,, valamint a zár alatt befolyt jövedelemnek is hasonló irányú részére lehetett megállapítani. A hagyatéknak a zár alá vételt megelőző V+ évi jövedelmét saját beismerése.szerint alperes szedvén be, abból a felperest illetőrész megtéritésére ugyanőt kellett kötelezni, ennek mennyiségét pedig 28c frt i3r/2 krban megállapítani kellett, mert a nem kifogásolt M. a. okirattal kimutattatott, hogy a fent körülirt egész ház évi nyers jövedelme 4009 frt, melyből azonban a 9—11. sz. a. okiratokkal bizonyított kiadások fejében 1020 frt levonandó lévén, marad 2988 frt 10 kr. ; de mivel a ház V4 része a K. alatti tkvt kivonat szerint alperes tulajdonát képezi, eme jövedelemnek is V4 része az ő javára levonandó és igy az örökhagyót illető 3/4 résznek egész évi jövedelme 2241 frt 072/4 kr. és minthogy alperes csak V4 évi jövedelmet szedett be, annak pedig fele a fentebb kifejtettek szerint őt megilleti, eme 2241 frt 072/4 kr. egész évi jövedelem 560 frt 27 krt tevő részének fele, vagyis. 280 frt i3J/2 kr. volt a felperesnek megítélhető. A nyers jövedelemből a tartási és fentartási költség és bérbehajthatlanság czimén mi sem volt levonható, mert felperes tagadásával szemben alperes eme levonások jogosságát nem mutatta ki, az egyedül felhívott Nagy János tanú vallomása pedig ebben a tekintetben elfogadható bizonyítékot nem szolgáltathatna. (1894 deczember 6. 13715. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete azokban a rendelkezéseiben, melyek szerint felperes keresetének a néh. Weszely Mihály után maradt összes javaknak birtokára és haszonélvezetére irányozott részével elutasittatott, helybenhagyatik ; a felperes.