Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

*57 özvegyi haszonélvezetül a hagyatékból egy gyermekrész illeti, s a jelen esetben felperessel szemben egy ilyen örökös áll, nyilván­való, hogy felperest özvegyi haszonélvezetül a hagyaték fele része illeti. Tekintve azonban, hogy a leltározott s a hagyatéki tárgya­lás során sem kifogásolt terhek közül az i—6. tétel alattiak a leltár i. és 2. tétel alatt felvett 876 frt 34 kr. készpénzt fel­emésztik, a 3—24. tétel alattiak pedig jövedelmet nem hajtanak, felperes özvegyi jogát csak a fent körülirt ingatlanból az örök­hagyót illetett 3/4 rész felére, vagyis az egész ingatlan 3/8 részére,, valamint a zár alatt befolyt jövedelemnek is hasonló irányú ré­szére lehetett megállapítani. A hagyatéknak a zár alá vételt megelőző V+ évi jövedelmét saját beismerése.szerint alperes szedvén be, abból a felperest illető­rész megtéritésére ugyanőt kellett kötelezni, ennek mennyiségét pedig 28c frt i3r/2 krban megállapítani kellett, mert a nem ki­fogásolt M. a. okirattal kimutattatott, hogy a fent körülirt egész ház évi nyers jövedelme 4009 frt, melyből azonban a 9—11. sz. a. okiratokkal bizonyított kiadások fejében 1020 frt levonandó lévén, marad 2988 frt 10 kr. ; de mivel a ház V4 része a K. alatti tkvt kivonat szerint alperes tulajdonát képezi, eme jövedelemnek is V4 része az ő javára levonandó és igy az örökhagyót illető 3/4 résznek egész évi jövedelme 2241 frt 072/4 kr. és minthogy alperes csak V4 évi jövedelmet szedett be, annak pedig fele a fentebb kifejtettek szerint őt megilleti, eme 2241 frt 072/4 kr. egész évi jövedelem 560 frt 27 krt tevő részének fele, vagyis. 280 frt i3J/2 kr. volt a felperesnek megítélhető. A nyers jövede­lemből a tartási és fentartási költség és bérbehajthatlanság czi­mén mi sem volt levonható, mert felperes tagadásával szemben alperes eme levonások jogosságát nem mutatta ki, az egyedül felhívott Nagy János tanú vallomása pedig ebben a tekintetben elfogadható bizonyítékot nem szolgáltathatna. (1894 deczember 6. 13715. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete azokban a rendel­kezéseiben, melyek szerint felperes keresetének a néh. Weszely Mihály után maradt összes javaknak birtokára és haszonélvezetére irányozott részével elutasittatott, helybenhagyatik ; a felperes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom