Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

109 fel nem hozatott. Ezért felperest egyenesen kártérítésre irányzott keresetével elutasítani kellett. A foglalót sem lehetett visszaítélni felperesnek, mert a szerződés érvényben állván, az annak jeléül adott foglaló vissza nem követelhető ; noha tehát alperes vissza kínálta a foglalót, de mivel ő ezt a szerződés megszűnte jeléül tette, azt e czimen visszaítélni nem lehetett. (1892 decz. 15. 8137. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla : Az elsőbiróság ítélete megváltoztattatik és alperes köteles a kereseti követelésből 220 frt tőkét felperesnek megfizetni. Indokok: Alperes beismerte, hogy felperesnek 200 métermázsa rozsot eladott és azt egy előlegesen megállapított határidőre szállítani magát kötelezte, beismeri azt is, hogy felperes részére a rozsot, miután az elégett, szállítani képes nem volt ; miután pedig alperest azon körülmény, hogy a rozsa elégett, felperes irányában vállalt kötelezettsége alól fel nem menti és a mennyiben vállalt kötelezettségének eleget tenni nem képes, felperesnek kártérítéssel tartozik ; tekintettel arra, hogy felperes az általa felhívott Harsányi ^dolf és Szekula Zsigmond tanukkal igazolta, hogy az alperessel kötött vétel folytán 200 métermázsa rozsot eladott és mert vállalt szerződési kötelezettségének megfelelni képes nem volt, az eladási szerződéstől elállani és ezért 170 frtot volt kénytelen fizetni, mi neki tényleges kárát képezi ; annálfogva az elsőbirósági Ítélet megváltoztatása mellett alperest ezen 170 frt tényleges kárösszeg, valamint az általa önkényt megajánlott 50 frt, összesen tehát 220 frt összegnek megfizetésére kötelezni kellett. Felperest a megítélt összegen felül fenmaradó összeg iránt keresetével elutasítani kellett azért, mert felperes ezen összeget árkülönbözet czimén követelvén, az tehát reá nézve elvont hasznot képez, melyet azonban alperes megtéríteni nem tartozik, miután felperes a szállítás meg nem tartásából folyólag irányában megkárosításra irányzott rosszakaratot nem bizonyított. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete abban a részében, mely szerint alperes 50 frt foglaló megfizetésére köteleztetett és felperes 345 frtra nézve keresetével elutasittatott, helybenhagyatik ; egyéb részben pedig a másodbiróság ítélete megváltoztattatik és e tekintetben az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben.