Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

eljárás csak azon esetben függeszthető fel és tehetők az iratok a. büntetőbirósághoz, ha a felmerült büntetésre méltó cselekmény elitélése nélkül a polgári kereset tárgya felett határozatot hozni egyáltalában nem lehetne, a mi jelen esetben annál kevésbé forog fen, mivel felperes beismerte, hogy a b.-csabai népbank-egyesület tisztviselőinek bűnös üzelmei miatt jutott csődbe és hogy ezen körülmény kötelezettségére nézve lényeges vagy elöntő befolyást képez-e ? a jelen per keretében elbírálható : miért is az eljárás felfüggesztése iránti kérelmet mellőzni kellett; tekintve, hogy a b.-csabai népbank-egyesület ellen ezen kir. törvényszéknek 621/891. számú végzésével csőd nyittatott, a melynek joghatálya az 188 r. évi XVII. tcz. 1. §-a értelmében kiterjed a közadósnak összes vagyonára, tehát a részvénytársaságnak csődje esetén a részvények be nem fizetett névértéke iránti követelésekre is és miután a közadós vagyonának kezelése és az a feletti rendelkezési és értékesítési jog a csődtörvény 3. és 157. §-ai értelmében a csődhitelezőkre száll, a kik ezen jogukat az állandó csődválasztmány által gyakorolják: a csődválasztmány jogosított volt a részvények hátralékos névértékének befizetését elhatározni és a befizetés teljesítésére a részvényeseket kötelezni; tekintve, hogy alperes beismerte, hogy a keresetben S2ám szerint felsorolt egész és félrészvények tulajdonát képezik, a részvénykönyvben nevére vannak irva és névértékökből 40% van befizetve, 60% pedig befizetetlen s hogy annak befizetésére a társaság kötelezettségeinek teljesítéséhez szükség van, a csődnyitás igazolja ; tekintve, hogy a kt. 147. §-nak a részvénytársaság fogalma ezen meghatározásában : «Részvénytársaságnak azon társaság tekintetik, mely előre meghatározott bizonyos számú és egyenértékű (egész vagy hányad) részvényekből álló alaptőkével alakul s melynek a részvények tulajdonosai csak részvényeik erejéig felelősek*, benfoglaltatik annak a meghatározása is, hogy az alaptőke bizonyos számú és egyenértékű részvényekből áll, melyeknek aláírás általi biztosítása a 149., 150., 154. és 159. §§-ai szerint, a részvénytársaság megalakulásának egyik elengedhetetlen sarkalatos követelményét képezi; a miből szintén következik egyrészről, hogy alaptőke vagy részvénytőke alatt nemcsak — mint alperes