Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

kifejtettek' szerint a vádlott cselekményeiben két. rendbeli, a -Bjtk.391: §-ába ütköző s a 392/ §. széf int minősülő1 közokirathamisitásbűntettének tényálladékai foglaltatnák, melyek mindegyike a Btk. 401. §-ában körülirt magánokirathamisitás bűntettével eszmei halmazatban áll, melyek mindegyike tehát á Btk. 95. §-a értelmében a büntető törvénykönyvnek a súlyosabb büntetési tételeket tartalmazó és a közokira thamisitás bűntettére vonatkozó 392. és 399. alapján büntetendő, míg a magánokirathamisitás. bűntettére a Btk. 402. §-ában előirt enyhébb büntetési tétel a Btk. 95. §-a értelmében alkalmazást nem1 i nyerhet ; tekintettel végül arra, hogy az elsőbirósági Ítéletben kiszabott büntetés a. vádlott bűnösségéhez viszonyítva tulszigorunak mutatkozik : mindezeknél fogva vádlott a Btk. 379. és 380. §§-aiban körülirt csalás bűntettének vádja alól felmentetik és csupán a Btk. 391'. és 392. §§. szerint minősülő kétrendbeli közokirathamisitás bűntettében, melyeknek mindegyike-a Btk. 401. §-ában körülirt magánokirathamisitás bűntettével eszmei halmazatban áll, mondatik ki bűnösnek1 és ezekért a Btk. 392., 399., qf., 96. és , 99. §§.. álapján 3 évi fegyházra és 4 évi hivatalvesztésre Ítéltetik: (1894: évi augusztus I. .2394. sz. a.) A kir. Curia: Habár a vádlott a kétrendbeli községi bizonyítványt azon czélzattal hamisította is, hogy ezek által a hamisított kétrendbeli adóslevelet értékesithesse és habár e szerint a kétrendbeli községi bizonyítványnak mint. közokiratnak hamisítása eszközül szolgált a kétrendbeli magánokirat az adóslevelek hamisítása által czélzott vagyoni haszon elérésére ; tekintve azonban, hogy éz esetben nem a Btk. 95. §-a szerint egy cselekmény által elkövetett több törvényszegés, hanem több különálló bűncselekmény forog fen, midőn vádlott adósleveleket és községi bizonyítványokat külön-külön hamisított, tehát e cselekmények egymáshoz a Btk. 96. §. szerinti bűnhalmazatban állanak; tekintve továbbá, hogy a csalás és okirathamisitás bűntettei a Btk. XXXI. és XXXII. fejezeteinek fogalmi megállapításai szerint egymástól eszmeileg is eltérők annyira, hogy fen foroghat ugyan a kettőnek halmazata, de egyiknek a másikban való foglaltatása kizártnak tekintendő : ezeknél fogva mindkét alsóbiróság ítéletének részben megváltoztatásával vádlott a Btk. 391. §-?a alá eső és a 392. §.