Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

52 technikai szempontból a vállalat, sem a pálya forgalmi személyzete mulasztást nem követett el. Mindezeknél fogva felperest az alperesi vállalat által saját hatáskörén kivül önként meghatározott és felperes részére már is folyósított nyugdijösszeget meghaladó nagyobb összegeknek alpe­resi .vállalattól leendő megvételére irányzott keresetével elutasí­tani kellett. (1893 október 17. 21729. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét megvál­toztatja, felperes kártérítési jogát, illetve alperes kártérítési köte­lezettségét megállapítja és utasítja a kir. törvényszéket, hogy a kár mennyiségére nézve ítéletet hozzon. Indokok: Az 1874 : XVIII. tcz. 1. §-a szerint a vaspálya-vál­lalatok általában felelősek mindazon károkért, melyek az által okoztattak, hogy valaki a vaspálya-üzemnél testi sértést szenve­dett és pedig korlátozás nélkül, tehát saját alkalmazottjaival szem­ben is, a mint ez az idézett tcz. 3. §-ából is kitűnik ; és eme kö­telezettség alól csakis az esetben menthetők fel, ha bebizonyitta­tik, hogy a sértést elhárithatlan esemény, elemi csapás (vis major) vagy egy harmadik személynek cselekménye, melyet a vaspálya­társulat el nem háríthatott, vagy a sérültnek saját hibája okozta. Alperesnek azonban felperes tagadásával szemben nem sikerült bizonyítani, hogy a fent elősorolt és őt a kártérítési kötelezettség alól felmentő emez esetek egyike is fenforgott volna a kérdéses esemény alkalmával, midőn felperes a vonat kisiklása alkalmából a keresetben jelzett sérülést szenvedte és ennek következtében keresetképtelenné vált ; nevezetesen nem is állította, hogy oly elemi csapás, vagy elhárithatlan esemény jött volna közbe a kér­déses alkalomkor,4 mely a vis major fogalma alá esnék (földren­gés, árviz, hegyszakadás), avagy egy harmadik személynek általa meg nem akadályozhatott cselekménye okozta volna a vonat kisiklását. Ekkép tehát az emiitett kisiklás csakis balesetnek tekint­hető, ilyennek fenforgása esetében pedig az általános bizo­nyítási elvek szerint alperes köteles bizonyítani, hogy a bekövet­kezett baleset nem az ő közegeinek mulasztásából, gondatlansága vagy hibájából származott ; ez irányban azonban az alperes által 3. NB. alatt csatolt vizsgálati jegyzőkönyv bizonyítékul el nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom