Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

320 utóajánlatot tevő részéről kötelezően megajánlott összeg képezi,, a melyet fokozatosan leszállítani nem lehet. Nyilvánvaló továbbá, hogy a végrehajtási törv. 187. §-a az utóajánlat hatályának szabályozásával a végrehajtató s a végre­hajtást szenvedőnek az árverés megtartására vonatkozó s az álta­lános szabályokon alapuló jogait az utóaiánlat folytán elrendelt uj árverés tekintetében nem csak nem korlátozza, hanem azokat az által, hogy az uj árverést az általános szabályok szerint rendeli megtartatni, nyilván fentartja. Az utóajánlattevőre nézve tehát ajánlata feltétlenül kötelező­ugyan, ennek ellenében azonban részére a törvény csakis azt a jogot biztosítja, hogy azon esetben, ha az ujabb árverés tényleg foganatosittatik, és az ő ajánlatánál magasabb árverési igéret nem tétetik : az ingatlan vevőjének ő tekintessék, nem jogosítja fel azonban a törvény arra, hogy az árverés foganatosítását abban az esetben is követelhesse, ha azok a föltételek, a melyeknek fenforgása mellett az alapárverés beszüntetése elrendelhető lett volna, bekövetkeztek. Nem igényelheti az utóajánlatot tevő a maga részére az ujabb árverés feltétlen meglartásához való jogot első sorban azért, mért az 1881. évi LX. tcz.-ben szabályozott végrehajtási eljárás­nak egyedüli czélja az: hogy a végrehajtatok jogos igényei kielégítést nyerjenek, a mely czél önmagától megszűnik, mihelyt akár a végrehajtást szenvedő önkéntes fizetése, akár más körül­mény közbenjötte folytán a kényszer-végrehajtás folytatása a végrehajtató szempontjából czéltalannak és feleslegesnek jelentkezik; és mert különösen oly esetben, a midőn az árverés tárgyát ké­pező ingatlan több jelzáloggal van terhelve s a végrehajtást szen­vedő önkéntes fizetése folytán az ingatlan a jelzálogi terhek egy részétől mentesül, a többi jelzálogos hitelezők kielégítésére szol­gáló alap gyarapszik és igy ily esetben és feltétel alatt az ár­verés beszüntetése a jelzálogos hitelezők érdekét is előmozdítja. De nem igényelheti az utóajánlatot tevő e jogot különösen azért sem, mert ilyet részére a végrehajtási törvénynek az utó­ajánlatra, mint kivételes intézményre vonatkozó s ez okból szoros magyarázatu szabályai nem biztosítanak. A 187. §. második bekezdése értelmében ugyanis, miként

Next

/
Oldalképek
Tartalom