Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

25b szerint veretendő és e §. indokolása szerint alsóbb rendű érmeket képező egykoronások, a milyenek hamisításáról jelen ügyben szó van. A m. kir. Curia: A kir. itélő tábla ítélete azzal a változtatással, hogy a mellékbüntetés a Btk. 94. §-a alapján mellőztetik, helybenhagyatik indokainál fogva és még azért is ; mert a Btk. 212. §-a szerint a 204. §. második bekezdésébe ütköző pénzhamisitás vétsége esetében is alkalmazható a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése, a mellékbüntetés azonban vádlottnak és bűncselekményének körülményei mellett a Btk. 54. §-a alapján mellőzendőnek találtatott ; mert P. János tanúnak és L. Mihály vádlottnak vallomása szerint K. Györgynek szándéka az volt, hogy P. Jánossal szövetkezve, nagyobb mennyiségű ezüst koronát készítsen és forgalomba Jiozzon ; bizonyítottnak veendő tehát, hogy e szándéka ugy az első mutatványra, mint a később készítendő hamisítványokra ki terjedt ; mert az 1892. évi XVII. tcz. 10. §-a az ezüst egyforintosokról megemlíti, hogy azok értékpénzül vannak verve, mig e megjelölés a 11. §-ban az ezüst egykoronásokra nézve elő nem fordul ; mert az ezüst egykoronának az idézett törvény 12. §-a szerint 835 ezredrésze ezüstből és 165 ezredrésze rézből 5 grammnyi súlyban, tehát egybevetve az 1868. évi VII. tcz. 4. §-ával, az ezüst egyforintosoknál csekélyebb finomsággal és valódi értéküket lénye gesen meghaladó névértékben veretnek és bocsáttatnak forgalomba ; és mert ezekből is kiderül, hogy az ezüst egykoronások már forgalomba bocsáttatásuktól és nemcsak az aranyérték teljes életbeléptetésétől fogva nem birnak értékpénz természetével. 75A Btk. 309. §-a alkalmazandó-e akkor is, ha a támadás nem alattomosan, hanem szemben és nyíltan történik. (1895 január 15. 12188. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék: Nizsnanszky Mari vádlott bűnösnek mondatik ki a Btk. 301. és 306. §§-ok alá eső halált