Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

249 adott következő sürgönyével: «Acceptire Waggon 80/85, Waggon 95/100 durchschnits 47. Dratzusage morgen Früh», valamint Marcus M. Nathánnak felperes megbízásából 1890. évi okt. 14-én feladott, az E. a. levélbe foglalt következő sürgönyével : «Styr behalten beidé Waggons durchschnitt 47. promt versandt», miután ezekben felek ugy az árura, mint az árra nézve határozottan megegyeztek, a vételi ügylet 100 mmázsa 80/85-ös és 100 métermázsa 95/100-as szilvaárura nézve a keresk. törv. 336. §-a értelmében megkötöttnek tekintendő. De megkötöttnek tekintendő az üzlet még abban az esetben is, ha Marcus M. Náthán utóbb idézett sürgönyének «promt versandt» kitétele a szállítási idő tekintetében alperes B. a. levelétől eltekintve uj ajánlatnak lenne tekinthető, mert alperes az E. a. levélben idézett «Geordnet» sürgönyválaszával felperes ezen ujabb ajánlatát is feltétlenül és egész terjedelmében elfogadta. Az a körülmény, hogy alperes 1890. évi október hó 15-én «Geordnet» tartalmú sürgöny elküldése után irt levele szerint a «prompt» vagyis 8 napon belül szállítandó árut, mint a következő héten szállitandót vette jegyzékbe, a már megkötött szerződés érvényét nem érinti, hanem mindössze annyiban bir jelentőséggel, hogy ezen válasz nélkül maradt újítási ajánlat értelmében alperes az árut a késedelem következményei nélkül 1890 október 25-ig szállíthatta. Az a körülmény sem bir jelentőséggel, hogy a szerződés megkötésére vonatkozó sürgönyökben a szilva sehol sincs «boszniai»nak nevezve, mert alperesnek nem tagadni kellett volna, hogy boszniai szilvát adott el, hanem állítani azt, hogy az ügylet más eredetű és más áru szilvára vonatkozott. A szerződés létrejötte ezek szerint bizonyítva lévén, tekintettel arra, hogy a szilva — alperes beismerése szerint — is tőzsdei árral bir, felperes a szerződésnek nem teljesítése folytán, a kereskedelmi törvény 356. §-ának 2-ik bekezdése értelmében kártérítés czimén a nélkül, hogy kárát külön is igazolni kellene, jogosítva van azon különbözetet követelni, mely a teljesítés helyén és idejekor a szerződéses és tőzsdei ár közt mutatkozik. Miután a teljesítés helye "beismerten Budapest lett volna, a kérdés csak az, hogy a felperes által követelt különbözet a budapesti áru- és