Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

j 61 személyes bíróság, ugy tekintve másfelől, hogy a keresetben megjelölt vételi ügylet felperesre, mint bejegyzett kereskedőre a keresk. törv. 2co. §-a szerint kereskedelmi ügyletet képez és ekként az abból folyó kereset, bár annak tárgya az 50 frtot meg nem haladja, az 1877. évi XXII. tcz. 11. §-a végbekezdésében foglalt rendelkezésnél fogva, a kisebb polgári útra nem tartozik, a kir. járásbíróságnak, mint közpolgári biróságnak illetőségét megállapítani s azt további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. (1893 nov. 21. 6581. sz. a.) A m. kir. Curia : (alperes felfolyamodása folytán) a másodbiróság végzésének felfolyamodással megtámadott részét a benne foglalt vonatkozó indokoknál fogva helybenhagyja. * * # = L. Jogt. Közi. 1895. évi 6. sz. — Ezen ítéletek a keletből láthatólag az 1893. évi XVIII. tcz. hatályba lépte előtt hozattak. 5*A perirat beadásának elmulasztása nem tekinthető perujitási esetnek, hanem az igazolás körébe tartozik. Ha a perujitási kérelem ügyvédi mulasztásra alapittatik, ugy el nem rendelhető uj bizonyíték alapján. (1894 október 3. 957. sz. a.) A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék: A kir. törvényszék a perújításnak helyt nem ad. Indokok: Felperes perujitó kérelmét ügyvédi mulasztásra alapította. Az 1881. évi LIX. tcz. 69. §-ának első pontja szerint ügyvédi mulasztás alapján akkor van helye perújításnak, ha a fél a miatt vált ügy vesztessé, hogy ügyvédje elmulasztotta 1. a döntő körülményeket kellő helyen felhozni, vagy tagadni, vagy 2. a rendelkezésére szolgáltatott bizonyítékokat előadni. Minthogy azonban felperes saját előadása szerint az alapperben azért vált ügyvesztessé, mert egy periratnak, t. i. a válasznak adását elmulasztotta, annálfogva a periratadást feltételező 1. alatti eset fen nem forog. De a 2-ik eset fenforgását sem lehetett megDöntvénytár, harmadik folyam. I. II