Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

126 számítandó nyolcz napi fogházra, a 1892. évi XXVII. tcz. 3. §-ában megjelölt czélra forditandó s behajthatlanság esetén egy napi fogházra átváltoztatandó öt forint pénzbüntetésnek az államkincstár részére 15 nap s különbeni végrehajtás terhe alatt leendő megfizetésére itéli. Indokok: Vádlott beismeri, hogy 1893. évi június 25-én sértettet megverte azért, mert őt saját lakásán a férjével való közösülésen kapta, és nem tagadta, hogy sértettnek az orvosi látleletben feltüntetett, és sértett bemondása szerint 20 nap alatt gyógyult sérüléseit izgatott lelki állapotában ő okozta. Jóllehet a vizsgálat során sértett beismerte, hogy vádlott férjével tiltott viszony! folytatott, és ezzel nemcsak tetten kapatásakor, hanem ezt megelőzőleg is több izben nemileg közösült. Tekintve azonban, hogy a vádlott által védelmére felhozott és bizonyítottnak e helyütt is elfogadott tettenkapást, annak figyelembe vételével is, hogy vádlott nemcsak egy, hanem több rendbeli testi sérülést idézett elő sértetten, a kir. itélő tábla csak enyhítő körülmény gyanánt tekinti és nem fogadhatja el az első fokban eljárt bíróságnak a Btk. 76. §-ára alapított indokolását: ugyanazért a kir. járásbíróság ítéletének megváltoztatásával vádlottat bűnösnek kimondani s a most kiemelt enyhítő körülményen felül eddig büntetlen előéletének is figyelembe vételével őt a jelen ítélet rendelkező részében meghatározott enyhe büntetéssel sújtani kellett. (1894 jun. 21. 1976. sz. a.) A kir. Curia: Vádlottnak felebbezése az 1883. évi VI. tcz. 7. §-a értelmében elfogadtatván, az ügy felülvizsgálat alá vétetik és a kir. itélő tábla ítéletének megváltoztatásával a kir. járásbíróság felmentő ítélete hagyatik helyben. Indokok: A vizsgálat adatai szerint bizonyítva van ugyan, hogy vádlottnak bántalmazásai következtében D. Éva 20 nap alatt gyógyult sérüléseket szenvedett, azonban az elsőbiróság ítéletében kifejtettek szerint vádlott akaratának szabad elhatározásában méltán nagyfokú felindulása folytán oly mérvben volt korlátozva a cselekmény elkövetésekor, hogy bűnössége meg nem állapitható és ennélfogva büntethetőség hiányában büntetendő cselekmény fenforgása sem ismerhető fel.