Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

104 A mi felperes keresetének azt a vagylagos kérelmi részét illeti, hogy az okiratok ki nem adása esetén alperes még looo frt 78 kr. tőke és kamatának megfizetésére köteleztessék, ennek a kérelemnek egész terjedelmében volt hely adandó és pedig azért, mert felperes alperes czég meghatalmazottjától egy 1000 frt 78 kr. erejéig fenállottnak biróilag is elismert követelést szerzett meg, mely követelés tehát 1000 frt 78 kr. értéket képvisel s ily összeg erejéig érvényesíttetett; felperesre nézve tehát a követelés értéke 1000 frt 78 kr. összeget képviselvén és a vétel folytán ez a követelési jog egész összegében felperest Klein Sámuel közadós ellenében megilletvén, ha és a mennyiben alperes czég az átruházási záradékkal ellátni kötelezett okiratokat felperesnek ki nem szolgáltatná, ezek nélkül felperes a követelést Klein Sámuel ellen nem érvényesithetvén, az egész követeléstől kereseti jog hiányában elesnék. Más kérdés volna az aztán, hogy Klein Sámuelen behajtható lesz-e az egész követelés és mikor? Itt tehát az adott körülmények között, hol nem a felperes által kiállított okmányról, hanem az alperes czég részére már kötelezett fél által elfogadott váltók átruházásáról és könyvkivonati követelés engedményezéséről és pedig már biróilag elismert követelésről van szó, a követelés összege az irányadó ; itt károsodhatás kimutatásának szüksége fen nem forog, mert lényegileg a követelésnek nem érvényesithetésében már a követelés jogossága és mennyisége is benne foglaltatik és mert alperes czégnek különben is jogában áll az okiratok kiszolgáltatása által az 1000 frt 78 kr. fizetésének kötelezettségét magától elhárítani. Felperes az alperes czég által a követelésre a csődtömegből felvett 430 frt 09 kr. összegnek visszafizetése iránt keresetében kérelmet elő nem terjesztvén, ennek az összegnek visszaitélése, illetve számításba helyezése a jelen perben hozott Ítélet tárgya nem lehet. Az első fokú bíróság ítéletének a bűnvádi útra áttétele megtagadása iránti intézkedése azért volt helybenhagyandó, mert oly büntetésre méltó cselekmények jelenségei, melyek a fenyítő útra áttételt indokolnák, a per folyamán fel nem merültek. A kir. Curia: Mindkét alsóbb bíróság ítélete megváltoztatik, felperes keresetével elutasittatik.