Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Magánjogi Döntvénytár. 157 tehát az örökhagyónak a végrendelkezés után szerzett vagyonára is. Egyedül abból a körülményből, hogy az örökhagyóra a végrendelkezés után szállott vagyon a felperesre nézve ági vagyonnak tekintendő', nem lehet arra következtetni, hogy az örökhagyó téves feltevésben volt a vagyon eredetét illetőleg, és hogy ennek tudatában az örökhagyó másképpen rendelkezett volna. Ide is vonatkozik különben az a fentemlített megállapítás, hogy az örökhagyó a végrendeletét a per tárgyát tevő ingatlanok öröklése után is érvényesnek tekintette. = MTK. jav. 1953. § 2. pont. 163. Gazdasági lehetetlenülés esetén helye lehet vagy annak, hogy a bíróság a felek kölcsönös kötelezettségeit a méltányosságnak megfelelően módosítsa, vagy pedig annak, hogy az egyik felet elállásra jogosítja fel. (Kúria 1934. szept. 12. P. I. 43/1934. sz.) Indokok : Minden bizonyítás nélkül, pusztán a köztudomás alapján megállapítható, hogy a mezőgazdasági ingatlanok jövedelmezősége nagymértékben csökkent, a megélhetés viszont lényegesen könnyebb lett. Ennek következtében az évjáradéknak eredetileg400 K-ban, majd hallgatólagos megállapodással 464 P-ben meghatározott összege az alperesre olyan aránytalanul súlyos terhet ró, a felperest viszont olyan előnyhöz juttatja, amellyel a felek előre okszerűen nem vethettek számot. E szerint pedig a szolgáltatásnak és az ellenszolgáltatásnak a felek részéről szem előtt tartott gazdasági egyensúlya felborult. Ebben az esetben helye lehet vagy annak, hogy a bíróság a felek kölcsönös kötelezettségeit a méltányosságnak megfelelően módosítsa, vagy pedig annak, hogy az egyik felet elállásra jogosítja fel. A kir. Kúria tekintettel arra, hogy az ingatlanok önálló kezelésére a felperes 83 éves koránál fogva nem alkalmas, a serdült korú alperesnek viszont mint az ingatlanok tulajdonosának hivatásához való előkészítése szempontjából is fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy az ingatlanok birtoka tőle időlegesen se vonassék el, a jelen esetben az előbbi intézkedést találta méltányosnak és a megváltási összeg félévi részletét az alperes teljesítőképességének és a felperes szükségletének méltányos figyelembevételével 232 P-ről 150 arany pengőre leszállította. Tekintettel arra, hogy az évjáradék a felperes megélhetését f