Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)
152 Magánjogi Döntvénytár. jegyzőkönyvhöz NB/2.-/- alatt eredetben mellékelt megállapodás a felek kölcsönös jogaira és kötelezettségeire alkalmazandó jogszabályok megjelölését nem foglalja magában s a perben arra sem merült fel adat, hogy e tekintetben a felek között külön megállapodás jött létre. Ennek következtében, a felek megállapodásának hiányában, a két állam jogszabályai közül annak az államnak a jogszabályait kell az ügylet joghatásainak az elbírálásánál alkalmazni, amelynek a jogszabályairól minden körülmény figyelembe vételével alaposan feltehető, hogy a felek azokat a jogügylet megkötésénél szem előtt tartották és hogy azoknak az alkalmazását ki is kötötték volna, ha megállapodásuk erre a kérdésre egyáltalában kiterjeszkedett volna. Az ügyletkötés helyének ebből a szempontból már az általános jogelvek szerint sincsen ügydöntő jelentősége. Az adott esetben pedig annál kevésbbé lehet annak ilyen jelentőséget tulajdonítani, mert az ebben a részében nem vitás tényállás szerint az alperes megbízottja és a felperes a megállapodás létesítéséi célzó előzetes tárgyalásokat részben Budapesten, részben pedig Bécs és Budapest között levélváltás útján folytatták, sőt az alperes vezérigazgatójának, F. Artúrnak a megállapodás létesítése céljából Budapestre való utazása is tervbe vétetett és ez csupán a nevezettnek másirányú elfoglaltsága miatt, tehát az alkalmazandó jogszabály megválasztása szempontjából közömbös okból maradt el. Minthogy a szerződésnek vagy más jogügyletnek a joghatásai rendszerint az ügylet teljesítésével, vagy annak az elmaradásával kapcsolatban jelentkeznek, a nemzetközi magánjogban általánosan uralkodó felfogás szerint is (. . . Mint a fejben II. alatt . . .). A felek megállapodásának a tárgya a felperest megillető és a NB/2.-/- alatti okirat 1. pontjában felsorolt szabadalmak és pótszabadalmak hasznosítására vonatkozó jognak az alperesre ellenszolgáltatás fejében történő átruházása. Minden egyes szabadalom, illetőleg pótszabadalom hasznosítása a dolog természete szerint az illető szabadalmat engedélyező államnak a területéhez van kötve ; a felperes terhére kikötött és a szabadalmak hasznosításának átengedésében álló szolgáltatás teljesítésének a helye tehát a magyar szabadalom tekintetében Magyarország, az osztrák szabadalom tekintetében Ausztria s a többi állam szabadalma tekintetében is az illető államok területére esik. Az alperest terhelő ellenszolgáltatás az alperes jogi álláspontja szerint kizárólag, de — az alább kifejtendők szerint — a felperes álláspontjának az elfogadása esetében is túlnyomó