Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Magánjogi Döntvénytár. 145 A cikk nem tartalmazza az utánnyomás tilalmát. E cikk megjelenését követően az alperes szerkesztésében megjelenő «V. Lapja» az 1932. április 5-én megjelent számában lényegében változatlanul átvette az említett cikket, anélkül, hogy forrásként a K. című lapot megjelölte volna. Nem szenvedhet kétséget, hogy (. . . Mint a fejben I. alatt . . .) Tévedés tehát az alperesnek a felülvizsgálati kérelemben foglalt az az álláspontja, amely szerint a szóbanlévő cikk tekintetében a felperest szerzői jog nem illeti s e cikk szerzőjének a nyilatkozatra felkért S. Sándort kell tekinteni. A szóbanlevő cikket nem lehet a Szjt. 9. §-ának 3. pontjában említett s csupán egyszerű közlést tartalmazó napihírnek vagy vegyes apróságnak minősíteni, amiért is a felülvizsgálati kérelemben idevonatkozóan foglalt érvelés sem helytálló. Helyes ellenben a fellebbezési bíróságnak az az okfejtése, amely szerint a felperes intervju-cikke nem lévén szépirodalmi vagy tudományos dolgozat, oly cikknek tekintendő, amelyre a Szjt. 9. § 2. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazandó. E törvényes rendelkezés értelmében ily cikk átvétele más hírlapba meg van engedve, ha utánnyomását határozottan meg nem tiltották, de a forrást és az abban esetleg megjelölt szerzőt világosan meg kell nevezni. Minthogy a felperes a cikkének megjelenése alkalmával az utámryomást határozottan meg nem tiltotta s nevét a cikk szerzőjéül fel nem tüntette, ezért csupán azt a kérdést kellett eldönteni, hogy pusztán a forrás (a hírlap) megnevezésének mellőzése miatt lehet-e a felperest a Szjt. 23. §-ában meghatározott vétség tekintetében sértettnek tekinteni. A kir. Kúria jogi álláspontja szerint a törvény a 9. § 2. pontjában a forrás (az illető hírlap) megjelölését tulajdonképpen a hírlapvállalat s nem a cikk szerzője érdekében kívánja meg s a forrás (hírlap) megnevezése tárgyában csakis a hírlapvállalat lehet jogosítva rendelkezni, amiért is a forrás (hírlap) megjelölésének mellőzését csak az illető hírlapvállalat sérelmezheti, de nem a cikk írója is. A cikk írójára bírói megtorlásban részesítendő jogsérelmet az 6 neve feltűntetésének mellőzése vagy akarata ellenére való feltüntetése jelent, de nem a forrás (hírlap) megjelölésének mellőzése. A Szjt. 23. §-ában meghatározott vétség tehát a hírlapvállalat s nem a szerző sérelmére forog fenn, ha a 9. § 2. pontjában foglalt rendelkezés ellenére a forrás (hírlap) megjelölése mellőztetett. Magánjogi Döntvénytár. XXVII. 10